Századok – 1955
Közlemények - Dolmányos István: A dekabrista felkelés magyarországi emlékei 425
442 DOLMÁNYOS ISTVÁN" (icky)nek'A császár nemcsak erőszakos ellenzéket, de semmiféle ellenzéket sem akar — Oroszországban is vannak nemesek, és mégis liberálisok — etc.'« 88 Borsiczky az országgyűlési ellenzék egyik vezéralakja volt. Nyilván ezért szegezte vele szembe Metternich a császár akaratát. Oroszországra bizonyosan azért hivatkozott, hogy a delegáció tagjainak Széchenyinél sokkal mérsékeltebb többsége ne védekezhessék azzal, hogy ők, ha ellenzékiek is, nemesek, tehát nem liberálisok (a szónak akkori, a haladás minden árnyalatát fedő értelmében), nem lehetnek ellenségei a királynak. Ez igen jó sakkhúzás volt Metternich részéről, hiszen tényleg ez a kor a nemesi forradalmárok és reformerek kora volt Kelet-Európában. És valószínűleg nem egy küldött esetében ijesztgetett hiába Metternich a dekabrista felkelés »rémképével«. Metternich viselkedése meggyőzte Széchenyit, hogy a dekabristák ügye valóban hosszú időre lehanyatlott. Ennek következményeit legjobb barátjának, Wesselényi Miklósnak kísérelte meg felvázolni. A beszélgetés summáját ugyancsak a naplóbejegyzésben találhatjuk : »Wess(elényi)-nek mondom, hogy véleményem szerint minden liberális gondolat sok évre újra visszaszorul. — ő igen élesen válaszolt ; — hogy én egy butaságot mondtam. Majd meglátjuk.«'9 A dekabrista felkelés leverését követő évek szempontjából Széchenyinek feltétlenül igaza volt. Ennek és a Cserey-féle jelentésnek alapján biztosra vehetjük, hogy lényegében Wesselényi is hasonlóképpen gondolkozott a dekabristák felől. Amint ezt Viszota Gyula is felismerte, a következő mondat Széchenyi véleményét fejezi ki a császár politikájáról. »A Csász(ár) 'Tudjátok, hűséges alattvalóim' : tartsunk össze és együk a parasztokat.«90 Hosszú idő óta nem ismert ilyen bátor hangot a magyar -politikai irodalom . Az előbb idézettek, amelyek folyamatosan ez alá a mondat alá csatlakoznak, s a bejegyzés további része világosan mutatják, hogy Széchenyinek e felismerését nem lehet elszakítani a dekabrista felkelés hatásától, (izmikor nem is lehet csupán azzal magyarázni!) Erről az alapról bírálta az országgyűlés tevékenységét, amikor hozzátette, hogy »Körülbelül ez a magyar országgyűlés munkája.«111 Most hirtelen a felkelés bukása után előtört reakcióra fordítja a szót. Soraiból világosan tükröződik, hogy félt a haladás elleni terror meggyökerezésétől hazánkban. »Csak az első lépés nehéz. Hagyjanak csak egyszer akasztani és lefejezni — akkor ez azután majd mint szokás megy tovább. És ehhez ördögi kedvük van . . . Mindenből az abszolutizmus kandikál elő. Ha kenyértörésre kerül a dolog — akkor jön a vér.«9 2 88 »Der Kaiser will nicht nur keine violente Opposition, er will aber gar keine — In Russland sind auch Edel Leute und doch sind sie liberal — etc.« Uo. 89 »Ich sage dem Wess[elényi], dass nach meiner Ansicht jede liberale Idee um viele Jahre wieder zurückgesetzt ist. — Er gibt mir sehr brusque die Antwort, — dass ich eine Dummheit gesagt habe. Wir werden es sehen.« Uo. Itt Széchenyi kijelentéséhez Viszota Gyula megjegyzi : »t. i. az orosz események miatt.« Uo. 90 »Kai[ser] Wisst ihr was meine theueren Unterthanen' halten wir zusammen, und fressen wir die- Bauern.« Uo. 91 »C'est la besogne de la diète hongroise à peu près.« Uo. 92 »II n'y a que le premier pas qui coûte. Lassen sie einmal hengen und köpfen — so wird es dann in der Regel fort gehen. Et ils en ont diablement envie . . . Aus Allem sieht man den Absolutismus hervorgucken. Kommt es ad fractionem Panis. — so kommt Blut.« Uo. 18—19. 1. Ezek a szavak nyilván kapcsolatban vannak a dekabrista felkelés véres elfojtásával .
