Századok – 1955
Közlemények - Dolmányos István: A dekabrista felkelés magyarországi emlékei 425
A DEKABRISTA FELKELÉS MAGYARORSZÁGI EMLÉKEI 443 Március hónap folyamán kétizben foglalkozik Széchenyi Oroszországgal. Először 20-án, amikor is megjósolta az orosz-török háború kirobbantását,93 másodszor pedig gróf Clam-Martinitz Károly ezredessel, az orosz cárhoz küldött üdvözlő deputáció egyik tagjával, annak visszatérte után folytatott beszélgetésével kapcsolatban 24-én. Clam-Martinitz bírálta Széchenyi előtt a cári hadsereg despotikus szellemét. Ezt Széchenyi is megrovóan jegyezte fel naplójában.9 4 Bár az év folyamán még május 3-án megemlékezik Oroszországról, a dekabristákkal kapcsolatos dolgokról már nem jegyzett fel semmit. A május 3-i bejegyzésben ez áll : »Úgy látom, hogy a Szent Szövetségnek vége.« S ugyanezen a napon írta azt is : »Azt hallottam, hogy Moszkvába megyek.«"5 Szó volt ugyanis arról, hogy Széchenyi tagja lesz az orosz koronázási ünnepekre induló küldöttségnek. Az utazás elmaradt. — Több orosz vonatkozású Széchenyi-dokumentumot 1826-ban már nem találunk. A dekabrista felkelés egykorú visszhangjának utolsó megnyilvánulása Ferenc császár betegségével kapcsolatos. A halállal fenyegető betegség híre gyorsan szétfutott az országban s amint erre főképpen Kazinczy Ferenc levelezése felhívja a figyelmet, országszerte az a hír terjedt el, hogy a kabinet a császár halála esetében »az orosz példa utánzását« fogja választani s lemondatja a trónról Ferdinánd főherceget. Tartottak attól is, hogy ez az Oroszországban lezajlott »következésekkel« járhat. Másutt már komolyan beszélték, hogy a császár meghalt. Erről a hírről Kazinczy március 28-án értesítette Cserey Miklóst. »Martz. 24. d. Kassáról eggy valaki azt a' hirt vevé, hogy Urunk Martz 14. d. meghalt, és hogy a ' Régensséget Lajos Fő Herczeg vette által. — A' Kassai híreket senki sem szokta nálunk hinni ; de rendes, hogy ez az idea forgásban van. Egy más valaki Pestről ezt vevé : Közelít az idő, hogy Ferdinánd Fő Herczegnek a' trónusról való lemondása nyilvánná tétetik. — Ilihető ez a' hír csak a' Constantin Cezarevics Declaratiója által támasztatott a' hírkoholók által. De kérdés, ha ez találna történni, mit mondanának a' Magyarok . . . «96 Ez a hír úgy látszik olyan szélességgel és olyan erővel terjedt el, hogy Kazinczynak ha nem is igen akarta hinni, számolnia kellett az esetleges beigazolódással. Ugyanezzel a híreszteléssel kapcsolatban Dessewffy József április 3-án izgatott hangú levelet küldött Kazinczynak. »Imé minden esetre némely ideáim ; mellyeket szeretnék nagyon az egész Országban elszéllesztve látni' de mégis oly vigyázva és annyi okossággal, nehogy bajba keveredhessem ; . . ,«97 —írta levele bevezetőjében, majd így folytatta : »... szepeg a' mostani Minisztérium ; nem tudván, mitévő légyen ezekben a' környülállásokban, kivált, mivel a' Korona örökös energiája, és a' Sanctio Pragmatica nem igen engedi az orosz példa utánzását. — Ott sints még egészen vége az abból származott következéseknek ; hihető sok dátumokból, hogy a' mi Minisztériumunk míve az egész Orosz Birodalmi abdicatio — erről sokat kellene és lehetne szólanom, de nincs időm és félek — és ezeket is csak azért írhattam, mert Ispányod viszi e' levelet. Tudjad, hogy nincs zártt (sic) levél a postán, — vigyázz 93 Uo. 32. 1. 94 Uo., 33. 1. 95 Uo., 50. 1. ; Gr. Széchenvi István naplói. Fordította Bóka László. Bpest é. n., 210. 1. 96 Kazinczy Ferenc Összes Művei, i. h. 573. 1. Kiemelés tőlem D. I. 97 Uo., XX. k. 2. 1. 8*
