Századok – 1955
Közlemények - Dolmányos István: A dekabrista felkelés magyarországi emlékei 425
A DEKA Bill STA FELKELÉS MAGYARORSZÁGI EMLÉKEI 441 szében, de jelentős részben jóváhagyni.«8 8 A jelentés által vázolt gondolatmenet egy részére már Engeis is régen rámutatott : az orosz cárizmus azért hajszolta bele a népet az egész XIX. századon keresztül az egyik háborúból a másikba, hogy a belső feszültséget levezesse és így elejét vegye a forradalomnak. A másik eleme a reunionisták terveinek — amennyiben ezt valóban nekik tulajdonít juk — az, hogy ezt a helyes felismerést a magyar viszonyokkal kapcsolatba hozták. Végiggondolták az előre várható cári politika következményeit és ennek eredményeképp úgy vélték, hogy abból a magyar ellenzék követeléseinek megvalósulása várható. Tehát itt is iigy láthatjuk, hogy a haladás gyenge hangú néhány magyar képviselője segítséget látott a dekabrista mozgalomban. Széchenyi naplóbejegyzésének gondolatmenete mélyebb az itt idézetteknél. 0, amint ezt már megállapítottuk, képes volt a dekabrista mozgalom oroszországi társadalmi jelentőségét is legnagyobb részben felismerni. Tehát Cserey jelentése valószínűleg kevésbé Széchenyi, mint inkább a körülötte csoportosuló ifjú nemesek véleményét és gondolatmenetét tükrözhette. A fentebb idézett okfejtés kevesebbet mondott Széchenyinél, de többet mondott az átlagnemesek véleményénél, akik az orosz forradalmi mozgalmat egyáltalán nem vették számításba és az orosz külpolitika esetleges változását csupán dinasztikus jellegű eseményektől várták. Cserey jelentésével a végére is értünk a dekabrista kapcsolatokat említő — és eddig fellelt — titkosrendőri jelentések áttekintésének. Hátra van még az 1826 februártól májusig terjedő egyéb források megvizsgálása. Ezek közül ismét egy Széchenyi-naplóbejegyzés tűnik ki. Február első felében Széchenyi egy küldöttség tagjaként Bécsben járt. Többek között Metternichhel beszélt. A kormányzat igen keményen és fölényesen bánt a magyar országgyűlés delegátusaival. Széchenyi február 13-án összefoglalta naplójában bécsi, igen szerteágazó tapasztalatait. A bejegyzést azzal kezdte, hogy megmagyarázta a kormány egyszeriben fennhéjázóvá vált magatartását : »Oroszországban a nyugtalanságot biztos elfojtották és elnyomták ; ez látszik a kormánynak a deputációval szemben tanúsított magatartásából.«87 Széchenyinek ez a megjegyzése kétségtelenné teszi, hogy a dekabrista felkelés hírének vétele és a felkelés sorsának eldőlte idején a bécsi kamarilla tényleg óvatosabb politikát folytatott Magyarország irányában. A felkelés leverése és a mozgalom szétzúzása viszont a bécsi reakció előretörését vonta maga után. Ezt követően egyes beszélgetések — látszólag igen szakgatott, valójában azonban igen átgondolt módon és világos értékeléssel csoportosított — részleteit vetette papírra. Az első ilyen részlet így hangzik : »Mettf ernich) Borch 86 »Sie sind der neuerung, ja sie glauben es fest — dass die Russische Armee zu einen erhitzten Geiste angeflammt sei — die für Russlands Thron sehr gefährlich werden kann um also diese Armee — durch Beschäftigung von Ausbruch der Flammen abzueiten, mu ss der Petersburger Hof Krieg anfangen — dieser Krieg soll ihren Einbildungen nach Europas gegenwärtige Ruhe so sehr stören, dass auch unseres Allerhöchstes Cabinet eine Beschäftigung bekommt, und hiedurch veranlasst, ja sogar Ihren Allerhöchsten Interessen angemessen finden wird die ungarischen Neuerungen wenn auch nicht im ganzen, doch in wessentliehen Theilen gut zu heissen.« O. L. Takáts-hagyaték, fasc. 35. f. 408. 87 »In Russland müssen alle Unruhen erstickt und unterdrückt seyn ; das kann man aus dem Betragen der Regierung, gegen die Deputation, entnehmen.« ftapló i, III. k. 18. 1. •8 Századok
