Századok – 1955
Tanulmányok - Hanák Péter: A dualizmus válságának elmélyülése a XX. század első éveiben 359
A DUALIZMUS VÁLSÁGA-VA IC ELMÉLYÜLÉSE A XX. SZÁZAD ELSŐ ÉVEIBEN 361 kiéleződtek ellentétei a kialakuló antant-blokk hatalmaival, főként Oroszországgal, »szövetségesei« közül pedig Olaszországgal és Romániával való viszonya erősen megromlott. Az imperializmus tehát ezernyi léket ütött a Monarchia rozzant hajóján. Az újjáalakítását célzó tervezstek annyit értek, mint a hajózás tökéletesítéséről szóló értekezések a süllyedő hajón. Az áradat erőszakos feltartóztatása egyre nehezebbé vált. A XX. század első évtizede már leplezetlenül feltárja, de nem oldja meg a Monarchia halálos válságát. A megoldást majd a második évtized hozza meg. Ausztria belpolitikai helyzete a XX. század elején A Badeni-kormány bukása szemléletesen bizonyította, hogy a nemzeti ellentétek egyensúlyban tartásának régi kormányzati módszere kezd csődöt mondani. Badeni után rövid két év alatt, 1898-tól 1900-ig, négy kormány váltotta fel egymást. Közülük az utolsó még egy hónapig sem tudta tartani magát. Ez a két esztendő még élesebben világított rá az osztrák kormányzati rendszer súlyos válságára. A parlamentet az obstrukció borította el, az államigazgatás menetét csak szükségrendeletekkel tudták napról-napra fenntartani. Az uralkodó és több befolyásos udvari politikus komolyan foglalkozott a nyílt abszolutizmus visszaállításának gondolatával. Ilyen körülmények között került kormányra 1900 januárjában az osztrák finánctőkés körökhöz közelálló Ernst Körber. A Körber-kormány helyzete rendkívül nehéz volt. Ürrá kellett lennie az évek óta felajzott nemzetiségi és pártharcokon, s méghozzá úgy kellett egyensúlyoznia a belpolitikai ellentétek borotvaélén, hogy a századeleji gazdasági válság viszonyai között is biztosítsa az osztrák finánctőke profitérdekeit. Körber a finánctőkének megfelelő »modern szellemben« igyekezett az elavult és kudarcot vallott módszereken változtatni. Programjának leglényegesebb új vonása, hogy a nyelvkérdésben dúló nemzeti harcokról a gazdasági és szociálpolitikai kérdések felé igyekezett terelni a figyelmet. A kormány nagyszabású közmunkákat, vasút- és viziút építkezéseket kezdeményezett, és ezekre közel 900 millió koronát irányzott elő, majd nagyarányú iparpártolási törvényjavaslatot nyújtott be. Minthogy ezek az intézkedések nagy és államüag biztosított hasznot jelentettek a gazdasági válsággal küzdő burzsoáziának és széles munkástömegek számára teremtettek munkaalkalmat, Körbernek sikerült az obstrukciót leszerelnie és parlamenti többséget szereznie. A nemzeti és pártharcok egy időre elcsitultak. A kormány az osztrák bürokrácia középkori, bepenészedett levegőjét is igyekezett felfrissíteni : kisebb közigazgatási reformokat hajtott végre. »Modern szellemet« érvényesített a munkásmozgalommal szemben is : a munkásarisztokráciának, a szakszervezeti vezetőknek tett kedvezésekkel akarta a harcos tömegmozgalmak élességét tompítani. Erre annál több oka volt, mert kormányralépésének első pillanatától fogva hatalmas tömegmozgal makkal találta magát szemben. 1900 januárjában tört ki a minden addigit felülmúló cseh-morvaországi bányászsztrájk. Ebben a háromhónapos heves harcban 65 000 bányász vett részt. Az országos tömegsztrájk leszerelésében a szociáldemokrata szakszervezeti vezetők valóban tevékenyen segédkeztek, bár a »modern« kormány fő módszere ez alkalommal is a fegyveres erő bevetése 3 Századuk
