Századok – 1955

Krónika - A történészfront hírei - 308

KRÓNIKA 315 a hibák kijavítására. (Vopr. Iszt. 1954. 9. sz.) * A Kínai Népköztársaság kikiáltásának ötödik évfordulója alkalmával 1954. szeptember 27—28-án Moszkvában a Szovjetunió Tudományos Akadémiája társadalomtudományi osztályai együttes tudományos ülésszakot tartottak. A. A. Guber akadémiai levelezőtag »Kína és a Szovjetunió népeinek nagy barátsága« e. előadásában bemutatta a két ország népeinek kapcsolatát ós rámutatott arra, hogy az oroszországi forradalmi mozgalom neves vezetői mennyire rokonszenveztek a kínai nép harcával. V. A. Maszlennyikov, a közgazdaságtudomány doktora, előadásában a Kínai Népköztársaság gazdasági szerkezetót taglalta, P. J. Orlovszkij akadémiai levelezőtag pedig a Kínai Népköztársaság alkotmányát ismertette beható részletességgel ós rámutatott az ország államszervezetének néhány sajátosságára. Végül V. J. Avarin, a közgazdaságtudomány doktora »A Kínai Népköztársaság a szocializmus útján« c. előadásában mutatta meg, milyen hallatlan gyors ütemben fejlődik Kína. Szeptember 29-én és 30-án a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Orientalisztikai Intézetének Tudományos Tanácsa tartott ünnepi ülésszakot ugyancsak ebből az alkalomból. J. F. Kovaljov, a közgazdaságtudomány kandidátusa »A kínai nép történelmi jelentőségű nagy győzelme« címen tartott előadásában bemutatta a •kínai forradalmi mozgalom fejlődését, rámutatott arra, hogy 1952-re alapjában véve lezárult a forradalom első, demokratikus szakasza és megkezdődött a szocialista átalakulás időszaka. G. V. Jefimov, a történettudományok kandidátusa »A Kínai Népköztársaság mint a béke és a népek biztonságának hatalmas tényezője« című előadásában vázolta Kína nemzetközi helyzetét ós a kínai forradalom győzelmének jelentőségét napjaink történetében. Az ünnepi ülésszak második napján kisebb tanulmányok kerültek felolvasásra : D. J. Tyihonov »Az orosz tudósok hozzájárulása Kína tanulmányozásához és Oroszország ós Kína népei barátságának fejlődése«, L. V. Szimonovszkaj a : »Kína tanulmányozása a Szovjetunióban«, J. V. Bukanov : »Orosz-kínai kapcsolatok a XIX. század első felében«, V. P. Iljusecskin : »A kínai alkotmány és jelentősége«, G. V. Asztafjev : »A kínai munkásosztály az ország szocialista iparosításáért folytatott harcban«. Ezenkívül a kínai filológiával foglalkozó előadások is hangzottak el az ülésszakon. (Vopr. Iszt. 1954. 11. sz.) * A Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának ötödik évfordulója alkalmából Moszkvában 1954. október 12—-13-án a Szovjetunió Tudományos Akadémiája társadalomtudományi osztályai együttes tudományos ülésszakot tartottak A.I. Oparin akadémikus elnöklete alatt. A. Sz. Jeruszalimszkij, a történettudományok doktora »A Német Demokratikus Köztársaság és szerepe korunk történetében« címmel tartott előadást, amely feltárta a német történelem haladó hagyományait és rámutatott arra, milyen fontos szerepe van ma, az egységes, békeszerető és demokratikus Németországért folytatott harc idején a Német Demokratikus Köztársaság létének. V. P. Gyacsenko akadémiai levelezőtag a Német Demokratikus Köztársaság békés célokat szolgáló gazdaságának nagyarányú fejlődésót tárta fel és rámutatott arra, milyen jelentős a Német Szocialista Egységpárt és az NDK kormánya által 1953 nyarán megindított új szakasz a német nép életszínvonalának emelése szempontjából. N. A. Figurovszkij, a vegyi tudományok doktora »Haladó hagyományok a német tudomány fejlődésében« c. előadásában elsősorban a német természettudományi kutatás történetéből vett példákkal mutatta be ezeket a hagyományokat ós hangsúlyozta, milyen gyümölcsöző volt több mint kétszáz esztendőn keresztül a német és az orosz tudomány alkotó kapcsolata. Végül N. F. Belcsikov akadémiai levelezőtag »A Német. Demokratikus Köztársaság irodalma a békéért ós demokráciáért folytatott harcban« címmel tartott előadást. (Vopr. Iszt. 1954. 11. sz.) * 1954 márciusa és júniusa között a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Történettudományi Intézete megszervezte a készülő többkötetes »Egyetemes Történet« első négy kötetének megvitatását. A vitában összesen 76 történész vett részt a Szovjetunió valamennyi jelentős történettudományi intézményének képviseletében. Az első kötet az ősközösség és az ókori Kelet történetét öleli fel. A bírálók szerint a kötet nem világítja meg eléggé az ősközösségi formáció maradványainak szerepét a rabszolgatartó társadalomban, sem a rabszolgatartó tulajdon, különösen a földtulajdon keletkezésének kérdését. Vitákat váltott ki az öntöző berendezések szerepének a kérdése is. A II. kötet az ókor történetével foglalkozik, a hozzászólók szerint nagy érdeme, hogy nem korlátozódik Görögország és a római birodalom történetére. Erősen megbírálták a görög polis-10*