Századok – 1955

Krónika - A történészfront hírei - 308

316 KRÖNIKA ról, a görög rabszolgatartó demokráciáról szóló részeket. Megállapították, hogy a kötetnek az az álltása, hogy Örmény­országban ós más közel- és középkeleti országokban korábban jelentek meg a feudalizmus elemei, mint a római biroda­lomban, nem nyert bizonyítást. A III. kötet a középkor történetét tárgyalja a XV. század végéig, itt a bírálat lényege az volt, hogy nem eléggé világos a rab­szolgatartó formációból a feudalizmusba való forradalmi átmenet jellegének be­mutatása, hiányos a feudális földtulajdon jellegzetességeinek megmagyarázása is. A kötet nem mutatja meg eléggé a kievi Oroszország világtörténelmi jelentőségét. A IV. kötet a XVI. század és a XVII. század első felének történetével foglal­kozik, itt ismét Oroszország történetének tárgyalásával kapcsolatban merültek fel a bíráló észrevételek. Sokat foglalkoztak a hozzászólók a keleti országok fejlődésével és az itteni központosított államok és a nyugateurópai abszolút monarchiák közti párhuzam kérdésével. (Vopr. Iszt. 1954. 12. sz.) * A Szovjetunió ^Tudományos Akadémiája Történettudományi Intézete 1954-től kezdve új folyóiratot ad ki Dokladi i szoobscsényija Insztyituta isztorii AN". SzSzSzR (A Szovjetunió Tudományos Aka­démiája Történettudományi Intézetének előadásai ós közleményei) címen. Az új folyóirat közli a Történettudományi Intézet egyes osztályainak ülésein elhangzott refe­rátumokat, azok vitáinak anyagát, vala­mint rövidebb közleményeket az Intézet­ben lezajlott vitákról, disszertációk meg­védéséről ós általában az Intézet belső életéről. A már megjelent első szám közli az 1953-ban megvédett doktori ós kandi­dátusi disszertációk jegyzékét is. * A Kárpátukrán Állami Helytörténeti Múzeum »Kárpátukrajna a XIX. század végén, az imperializmus ós az oroszországi burzsoá-demokratikus forradalmak kor­szakában« címen új osztályt nyitott meg, amelyben több mint négyszáz kiállított tárgy mutatja be a kárpátukrajnai dolgo­zók életét ós harcát a társadalmi ós nem­zeti felszabadulásért. Az új osztály az 1917-es februári forradalommal kapcso­latban Kárpátukrajnában lezajlott ese­ményeket is bemutatja. (Vopr. Iszt. 1954. 10. sz.) * A Szovjetunió Tudományos Akadémiája Kiadója megjelentette a »Moszkva törté­nete« c. munka harmadik kötetét. Ez a XIX. század elejétől 1856-ig tárgyalja a város történetét és különösen részletesen jellemzi Moszkva szerepót Napoleon orosz­országi hadjárata idején ós a dekabrista mozgalom fejlődéseben. (Vopr. Iszt. 1954. 9. sz.) * A Bjelorussz SzSzK Tudományos Aka­démiájának kiadója megjelentette »A Bje­lorussz SzSzK Története« első kötetét, amely a legrégibb időktől az 1917 februári forradalomig tárgyalja a bjelorussz nép történetét. A munkában az Akadémia Történettudományi Intézetének munka­társain kívül a bjelorussz állami egyetem tanárai is resztvettek. (Vopr. Iszt. 1954. 9. sz.) * Az első orosz forradalom közelgő ötve­nedik évfordulója alkalmából a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Történettudo­mányi Intézete megkezdte egy dokumen­tum-sorozat kiadását ; az első kötete, »Az 1905—1907-es oroszországi forradalom kezdete« címmel már sajtó alatt van. (Vopr. Iszt. 1954. 11. sz.) * A Levéltári Főigazgatóság és a Szovjet­unió Központi Állami Történeti Levél­tára sajtó alá rendezte a dekabristák felkelésére vonatkozó dokumentum-anyag tizenegyedik kötetét. A kötet számos eddig kiadatlan levéltári anyagot tartal­maz. (Vopr. Iszt. 1954. 10. sz.) * A Szovjetunió Tudományos Akadémiája kiadóvállalata megjelentette Α. I. Herzen műveinek I. kötetét, amely 1829—1841 közt írt műveit tartalmazza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom