Századok – 1955

Krónika - A történészfront hírei - 308

312 KRÖNIKA jelent munkásmozgalmi lapot (Der Botschafter, Der Omnibus, Der Osten, Der Wanderer, Der Wegweiser, Der Zeitgeist, Die Gegenwart stb.). A Magyar Munkásmozgalmi Intézet ajándékként megkapta a berlini Intézettől a Neue Rheinische Zeitung és a Vorbote teljes anyagának fotókópiáját. Az MMI munkatársai három előadást tartottak és több elméleti és módszertani kérdésről folytattak megbeszélést a berlini Intézet tudományos munkatársaival. * Az Intézet 1955 februárjában adta ki negyedévenként megjelenő Értesítőjének első számát. Az Értesítő célja az, hogy a magyar és nemzetközi munkásmozgalom kutatásainak eredményeit, problémáit, híreit szélesebb tudományos körök előtt ismertesse. Az MMI Értesítője magyar rovatában cikkeket és előadásrészleteket közöl a magyar munkásmozgalom történetére vonatkozólag, míg az SzKP története című, a népi demokratikus országokkal foglalkozó, valamint a kapitalista országok történetét ismertető rovataiban főként a testvérpártok tudományos folyóirataiból magyarra fordított aktuális tanulmányok és cikkek jelennek meg. Az Archívum című rovatban az MMI archívumi osztálya a kutatók előtt is kevéssé vagy egyáltalán nem ismert dokumentumokat közöl. A DVita—Hírek« rovat ismerteti a Pártfőiskolán, a Munkásmozgalmi Intézetben stb. elhangzott elméleti viták anyagát és híreket közöl az Intézet és testvérpártjaink Intézeteinek tudományos életéből. »Könyv és folyóirat szemléa-ben az Értesítő tájékoztatja az olvasót a külföldi sajtóban megjelenő magyar vonatkozású cikkekről, a magyar munkásmozgalomra vonatkozó könyvek és tanulmányok külföldi visszhangjáról, az MMI Könyvtárának folyóirat repertóriumáról és a könyvtár új szerzeményeiről. * Az MDP Budapesti Bizottsága es a Magyar Munkásmozgalmi Intézet 1955 január—május között nyolc előadásból álló, a magyar párttörténet egyes kérdéseivel foglalkozó előadássorozatot rendez. Ugyancsak 1955 januárjában és februárjában került sor négy, a népi demokratikus országok munkásmozgalma történetét ismertető előadás megtartására (Bulgária, Kína, Lengyelország, Románia). Az egyes előadások után a hallgatóság megtekintette a Magyar Munkásmozgalom Története Múzeumnak a megfelelő korszakot bemutató termeit, illetve a Népi Demokratikus Országok Munkásmozgalmának Történetét bemutató múzeumot. HÍREK A LEVÉLTÁRAK TERÜLETÉRŐL A Levéltárak Országos Központja a hagyományos novemberi levéltáros konferenciát ez évben a Közalkalmazottak Szakszervezetével együttesen rendezte meg 19 54. november 19—20-án. A kétnapos konferencián a budapesti levéltárosok teljes számban, a vidékiek közül pedig elsősorban a levéltárvezetők vettek részt. Émber Győző Kossuthdíjas, az Akadémia levelező tagja, az Országos Levéltár vezetője ismertette egyhónapos lengyelországi tanulmány útjának tapasztalatait. Ember Győző a lengyel levéltárügy, a levéltári munkák és munkamódszerek alapos megismerése céljából — az Állami Levéltárak Főigazgatóságán kívül — Varsóban és vidéken összesen 13 levéltárban, ill. kézirattárban tett látogatást. Tapasztalatcserét folytatott a lengyel vezető levéltárosokkal és történészekkel, valamint két szovjet levéltári szakemberrel is. A beszámoló hangsúlyozta, hogy a felszabadulás után a lengyel és magyar levéltári fejlődés sok hasonlóságot mutat. A lengyel levéltárügyben 1951 volt a fordulat éve. A magánlevéltárak túlnyomó részének államosítása következtében kialakult a lengyel állami levéltári fond. A levéltárak gyűjtőköre kitágult : igényt tartanak minden állami szerv iratanyagára. Ennek érdekében szakfelügyeletet gyakorolnak az állami szervek irattárai fölött s így idejekorán biztosítják a szocializmus építése korszakának forrásanyagát a történetírás számára. Ezzel párhuzamosan elhatározták a népi demokratikus korszak levéltárának felállítását. A lengyel levéltárosok jelenlegi főfeladatuknak a háborúban szétszóródott, kallódó anyag begyűjtésén, megmentésén kívül a rendezési munkát és az anyag leltározását tartják. A felszabadulás utáni iratanyag 98%-a rendezett, ami az irattárakkal való helyes együttműködésnek köszönhető ; célul tűzték ki, hogy 1954 végére a régebbi anyag rendezettsége és leltározottsága is elérje legalább a 7-5%-ot. Az ehhez szükséges munkaerő rendelkezésre áll, a levéltári anyag mennyiségének és a levéltári dolgozók számának aránya igen kedvező. A 2 főlevéltárat, a 17 vajdasági és 56 kerületi levéltárat a minisztertanácsnak alárendelt Főigazgatóság irányítja. Az állami