Századok – 1955

Krónika - A történészfront hírei - 308

KRÓNIKA 313 levéltári szervezet és a történettudományi szervek szoros kapcsolatot tartanak. A történettudomány és a levéltárak munkájának összhangját elsősorban a Főigazgatóság mellett működő, 21 tagból, főleg történész professzorokból és vezető levéltárosokból álló tanácsadó szerv biztosítja. Emellett a Főigazgatóság közvetlenül is kapcsolatban van az Akadémia társadalomtudományi osztályával és forráskiadványok tervét készítő albizottságával. Ezenkívül az Akadémia Történettudományi Intézetében legújabban levéltári osztály is alakult, amely levéltártudományi munkák tervének kidolgozásával foglalkozik. Elkészült a Levéltárak Országos Központjának kiadásában megjelenő »Levéltári alapleltárak« c. sorozat 9. kötete, az Országos Levéltár filmtárának alapleltára, amely az 1953. június 30-ig filmrevett anyagról ad tájékoztatást. A fordulat éve óta rohamosan fejlődő filmtár a levéltári anyagnak lefényképezése útján való biztosítását, mentését, a kevésbé hozzáférhető anyag felderítését s legalább filmen való begyűjtését, továbbá a külföldi magyar vonatkozású forrásanyag filmjeinek megszerzését tekinti feladatának. Nagy szerepe van a levéltári dokumentációban is. Ennek megfelelően anyaga igen változatos. Megtalálhatók benne az Országos Levéltár és a vidéki levéltárak legfontosabb, eretörténetírAsunk 1955, januárjában jelent meg a Szikra Könyvkiadónál Nemes Dezső: »Magyarország felszabadítása« c. munkája. A munka első része Magyarország helyzetével foglalkozik a második világháború idején és a felszabadulás előestéjén. A »Magyarország felszabadulásának első szakasza« c. részben a magyarországi hadmüveletek kezdetét, a horthysta klikk »kiugrási« kísérletét, a Budapesti Hadműveletet, a kommunisták vezette munkásosztály és nép harcát a felszabadulásért és a partizánharcokat tárgyalja a szerző. A harmadik rész Magyarország demokratikus nemzeti újjászületésének, Budapest felszabadításának, az antifeudális agrárforradalomnak és Magyarország teljes felszabadításának történetével ismerteti meg az olvasót. * 1954 novemberében jelent meg Eckhart Ferenc : »A földesúri büntetőbíráskodás 10 Századok detiben is meglevő iratainak filmjei, valamint olyan filmek, amelyeknek eredetije elpusztult, ezenkívül filmcsereakciók keretében vagy egyes kutatók kívánságára beszerzett kisebb-nagyobb sorozatok filmjei a bécsi, vatikáni, velencei, lengyelországi, csehszlovákiai és romániai levéltárak anyagából. Legteljesebb az 1526-ig terjedő magyarországi okleveles anyag filmrevétele. A levéltárban ismertetett anyag túlnyomórészt a ΧΠΙ—XIX. századból származik, a XX. századi iratokról készült felvételek száma viszonylag kevés. A kutatók a filmeket leolvasógép segítségével használhatják, de sok esetben nagyítás (fotókópia) is rendelkezésükre áll. Az alapleltárat a filmtár vezetője, IIa Bálint készítette. * 1954 végén — több évi szünet után — újból megjelent a magyar levéltárosok folyóirata, a Levéltári Közlemények. A 28 ív terjedelmű szám a folyóirat új feladataival, a magyar levéltárügy fejlődésével, néhány időszerű elméleti kérdéssel ós a Rákóczi-szabadságharc forrásainak ismertetésével foglalkozik. A Károlyi-kormányra vonatkozó forrásközlés mellett kisebb cikkek számolnak be a külföldi levéltárak munkájáról, valamint az utóbbi években megjelent magyar forráskiadványokról. A folyóirat részletes ismertetésére még visszatér a Századok. ÜJABR TERMÉKEI a XVI—XVII. században« c. munkája. A monográfia a földesúri bíráskodás történetét elsősorban a legnagyobb uradalmak területén mutatja be. A szerző a XVI. századra vonatkozólag az úrbéri összeírásokban található s a jogszolgáltatásra vonatkozó anyagokat, a XVII. századra a perekről és ítéletekről készült jegyzőkönyveket használja fel : forrásanyagát túlnyomó részben a családi levéltárak szolgáltatják. * A Magyar Tudományos Akadémia kiadványai között a közelmúltban jelent meg az Acta Historica 1954. ΙΠ. kötete, amely Incze Miklós : »A néptömegek helyzete Magyarországon az 1929—33. évi világ gazdasági válság idején«, Pach Zsigmond Pál : »A nemzeti összefogás kérdése a Rákóczi-szabadságharcban« és »A magyar történettudomány helyzetéről és feladatai-