Századok – 1955

Szemle - Oborina; G. A.: Olaszország munkásosztályának helyzete és harca a második világháború után (Ism. Kis Aladár) 300

300 SZEM I,Ε ott, ahol a tankönyv-szerzők — legalábbis a magyar olvasók számára — szokatlan terminológiát használnak, mint pl. mikor a parasztokról mint »hűbórbirtokosokról« (134. stb. 1.) beszélnek. Célszerű lett volna az egyes fejezetek végén levő egyébként kitűnő bibliográfiát kiegészíteni a nálunk ismeretes magyar és nyugati tudományos feldolgozásokkal. Alapjában véve sikerültnek mondható a fordítás is, Niederhauser Emil és Perónyi József gondos munkája. A fordítók — a szovjet kritika által is bírált — nehéz, bonyolult szöveggel derekasan megbirkóztak, és tartalmilag hűen, történelmileg pontosan tolmá­csolták az orosz eredetit. Értelmetlen vagy nehezen érthető mondatok csak itt-ott, elvétve fordulnak elő a szövegben (pl. 37., 231., 316.1.). Ritkán fordul elő az is, hogy egyes történelmi terminusok fordítása nem elég világos, pl. a »Fontosak összeesküvése« (»te­kintélyes emberek« vagy »jelentős személyiségek összeesküvése« helyett, 141. 1.) vagy még nem elég megszokott a magyar irodalomban, mint pl. a »felvilágosítók« (a felvilá­gosodás írói vagy hívei helyett). Nem sikerült már ilyen jól megoldaniok a fordítóknak a stiláris problémákat. A magyar szövegen általában — de különösen az első felében — erősen kiütközik a fordítás-jelleg, az, hogy nem eredeti magyar, hanem fordított szö­veggel van dolgunk. (39., 40., 84., 103., 136. stb. 1.). A stílus általában nem elég gördü­lékeny, magyaros, elég sok benne a stiláris egyenetlenség, kiforratlanság, csiszolatlanság. — Itt kell megjegyeznünk, hogy a nyomda munkája is lehetett volna gondosabb ; több durva sajtóhibát, helyesírási hibát, sőt rosszul szedett, értelmetlen mondatot is lehet találni a szövegben (40, 69, 72, 100, 105. stb. 1.). Összefoglalva : »Az újkor története I.« hiányosságai ellenére is kitűnő tankönyv, amelyet érdemes és hasznos volt magyar nyelvre lefordítani és egyetemi-főiskolai hallgatóink, tanáraink s az egyetemes történet iránt érdeklődő művelt közönség kezébe adni. A tankönyv a marxizmus-leninizmus tudományos módszerének alkotó alkalmazása az újkori történet kezdeti szakaszára, igen jó bevezető a XVII -XVIII. század európai és világtörténetének tanulmányozásához. A tankönyv teljes mértékben alkalmas arra, hogy minden olvasójában kialakítsa az egyetemes történeti perspektívát, s hozzászok­tassa ahhoz, hogy a legéletbevágóbb nemzeti kérdéseket is nemzetközi-világtörténeti távlatokba állítsa. Ezzel a tudomány síkján eredményesen harcol a szűklátókörű pro­vincializmus, a nemzeti önzés ós szűkkeblű elzárkózás maradi szemlélete ellen, amely ellen közéletünk síkján is folyik a harc. A könyv tehát sikerrel szolgálja jelenlegi leg­fontosabb tudományos ós politikai feladatainkat, s mindenki, aki elolvassa, rendkívül instruktívnak találja, s fokozott érdeklődéssel várja a kitűnő szovjet egyetemes törté­neti sorozat soron következő köteteinek megjelenését. BELLÉR BÉLA Γ. A. OEOPHHA: nOJIOWEHHE H EOPbEA ΡΑΕ0ΜΕΓ0 KJ1ACCA HTAJ1HH lïOCJlE BTOPOfí MHPOBOfi BOHHbl (H3AaTejibCTBo A κ a,! erűin Hayn CCCP. MocKBa, 1953. Οτρ. 191) OLASZORSZÁG MUNKÁSOSZTÁLYÁNAK HELYZETE ÉS HARCA A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN Oborina munkájának hézagpótló jelentősége van, mivel az első összefüggő és tu­dományos igényekkel megírt munka Olaszország 1945 utáni történetének egyik leg­fontosabb kérdéséről. Jelentőségét növeli, hogy ezideig az egyetlen történeti munka, mely I. V. Sztálinnak a modern kapitalizmus gazdasági alaptörvényét megfogalmazó műve és a kapitalista országok kommunista pártjai számára a SZK(b)P XIX. Kong­resszusán adott útmutatásai után s az itt kifejtett elméleti kérdések figyelembevételé­vel íródott. Mint a szerző az előszóban érzékelteti —• a munka fő célkitűzése : e fentebbi elméleti útmutatásoknak Olaszországra, az olasz imperializmus jelenlegi helyzetére ós az olasz munkásmozgalomra való alkalmazása. Ugyanakkor — bár a munka jórészt a munkásmozgalom kérdéseit tárgyalja — a legfontosabb belső és az eseményekre leg­inkább ható gazdasági kérdésként az amerikai tőke Olaszországba való behatolását rajzolja meg különös pontossággal és részletességgel. Mondanivalóit három részletben tárgyalja: 1. Az olasz fasizmus bukása ós az amerikai imperializmus expanziója. Ebben a részletben az 1943 és 1948-as évek közötti periódus főbb eseményeit ismerteti. Gondolat-

Next

/
Oldalképek
Tartalom