Századok – 1955

Közlemények - Kleinné N. Zsuzsa: Küzdelem a Dunántúlon az ellenforradalom hatalomrajutása ellen (1919 augusztus–december) 211

KÜZDELEM A DUNÁNTÚLON AZ ELLENFORRADALOM HATALOMRAJUTÁSA ELLEN 3 237 Ezek a jelek azt mutatták, hogy toborzással az ellenforradalom nem tudja biztosítani fegyveres erejét. Ezt állapította meg egy katonai helyzet­jelentés is.14 3 A fővezérség tehát szeptemberben és októberben kénytelen volt elrendelni a sorozást, a 25—35 évig terjedő korosztályokra.14 4 A sorozások megtartása azonban csaknem mindenütt nehézségbe ütközött. Tolna megye völgységi járásában a szeptember 6-ra kitűzött sorozást el kellett halasztani, mert a »földműves polgárság« »nem volt hajlandó a soro­záson megjelenni. Szeptember hó 7-én a sorozás színhelyén különösen a bonyhádi hadkötelesek fenyegető magatartást tanúsítottak, követelték, hogy a sorozó bizottság déli 12 óráig távozzon el a községből, mert ellenkező esetben olyan fog történni, ami még itt nem történt. Egy közbejött incidens folytán a karhatalmat le akarták fegyverezni, azonban ez meghiusult s néhány lövés és kézigránát eldobása után a tömeg 4 jelentékenyebb és mintegy 14 könnyű sebesüléssel elmenekült.«145 A sorozást szeptember 17-én megismételték, de a hangulat »az inkább a kényszeré, mint a lelkesedésé« volt.14 6 Már a sorozások első napján Tolna és Somogy megyében előfordult a jelentkezések, eskütételek megtagadása. Ezzel a IV. kerületi katonai parancs­nokság is foglalkozott. Felszólította a polgári hatóságokat is, hogy faluról­falura járva népszerűsítsék az ellenforradalmi hadsereget.147 Ez a propaganda, ha folyt is, nem vezetett sikerre. Kálóz és Sárkeresztúr községek lakossága csak akkor jelent meg a sorozóbizottság előtt, amikor erre karhatalom kény­szerítette őket.14 8 Gyönkön a sorozást szintén csak akkor lehet végrehajtani, ha karhatalmat küldenek ki.14 9 Megtagadták az eskü letételét az igali had­kötelezettek, szeptember 6-án,15 0 Baranya megye hegyháti járásában kétszer kellett kitűzni a sorozás időpontját, mert csaknem száz ember nem jelent meg a bizottság előtt.15 1 Moson megyében a bevonulás szintén nagyon vonta­tottan haladt. Nezsiderben az emberek a határrendőrség őrjáratai elől el­bújtak, a nagymartoniak pedig inkább kiszöktek Ausztriába, semhogy beáll­janak a fehér hadseregbe.15 2 Zala megyében jutalmat tűztek ki azoknak, akik elfogják a fehér hadsereg ellen agitálókat, mert a fiatalok az agitáció miatt nem vonulnak be.15 3 »A bonyhádi sorozóbizottság elnöke jelentése szerint a Nádasdról behívottak az eskü letételét megtagadták. F. hó 24-én dél. a nádasdi lakosság a sorozó bizottságban működő polgári orvost az utcán inzultálta, a lakosság egy része vörös kokárdát tűzött fel, az Internationálét énekelte és a proletárdiktatúrát éltette«.154 Ez az eset már több, mint a soro-145 MMI. HM. 1919. 7. csomó. Helyzetjelentések. 1919. aug. 12. 144 HL. MNHF. 1919—IH/a—1567. Idézi : Az ellenforradalom hatalomra­jutása. . . 226—229. 1. 145 MMI. Völgységi járási iratok. 1919—15. biz. 146 Uo. 1919—13. biz. 147 Uo. 1919—12. biz. 148 HL. HM. 926/1. hdm. távir. 1919. szept. 26-án, a siófoki parancsnoksághoz. 149 HL. Kaposvári kat. ker. parancsnokság. 1919. 23. csomó. (A tolnai katonai parancsnokság távirata 1919. szept. 9-én.) 150 Uo. (Távirat Igáiról 1919. szept. 6-án.) 161 Uo. (Baranya m. alispánja 1919. szept. 14-én a kerületi katonai parancsnok­ságnak.) 162 Uo. (A szombathelyi katonai parancsnokság átirata 1919. szept. 20-án Kapos­várra.) 153 HL. Zalaegerszegi kat. áll. parancsnokság. 1919—1. (A megyei katonai parancs­nokság átirata 1919. szept. 14-én az állomásparancsnoksághoz.) isi MMI. Nyugatmagyarországi kormánybiztos iratai. Vas m. 1919. rendezetlen. (Szombathelyi katonai körletparancsnokság biz. jelentése 1919. szept. 24-ón.) és HL. Kaposvári kat. ker. parancsnokság 1919. 23. csomó. (1919. szept. 24-i irat.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom