Századok – 1955
Közlemények - Kleinné N. Zsuzsa: Küzdelem a Dunántúlon az ellenforradalom hatalomrajutása ellen (1919 augusztus–december) 211
238 KLEINNÉ ST. ZSUZSA záson való megjelenés megtagadása, ezek az emberek nyíltan a proletárdiktatúrát éltették. A nádasdi férfiak magatartása nem egyedül álló jelenség. Később is többször arra hivatkoznak, amikor megtagadják az ellenforradalmi rendszer fegyveres szolgálatát, hogy a Tanácsköztársaság idején tudták, miért harcoltak, most azonban nem. A sorozások tehát szeptemberben sem vezettek az ellenforradalom által kivánt eredményre. Horthy megkísérelte, hogy személyes körutazással »a Magyar Nemzeti Hadsereg megalkotása ügyében áldozatkészségre bírja a társadalom minden rétegét«.15 5 Ez azonban nem változtatott a hadsereg ügyén. A körutazáson szerzett tapasztalatai is arra késztették, hogy szeptember 12-én követelje a statárium kiterjesztését a hadsereg elleni izgatás esetére is.15 6 Ezzel egyidejűleg a fővezérség elrendelte az azonnali behívásokat is. A behívással kapcsolatban ismét nagy volt a felháborodás, az ellenállás. A fővezérség ezt »lelkiismeretlen izgatók hazug híreinek« igyekezett feltüntetni s a behívások szükségességét azzal magyarázta, erre azért van szükség, »nehogy a bolsevizmus újra felüthesse a fejét«.157 Ez természetesen a behívottak ellenállását, gyűlöletét csak fokozta. A statárium és Horthy fenyegetőzései ellenére is igen rosszul haladt a sorozás. »Általános elégedetlenség és húzódozás mellett« folyt októberben Győr megyében is. Október 14-én »Győrzámoly, Dunaszeg és Dunaszentpál községekből az emberek egyszerűen megtagadták a megjelenést, úgy hogy Győrzámoly és Dunaszentpálra karhatalmat kellett kiküldeni a sorozandók előállítása iránt«.15 8 Győr és Komárom megyéről írja Pallavicini, hogy »a lakosság a behívásnak nem tett eleget«, »nagy része . . . nem viseltetik a nemzeti hadsereg iránt kellő megértéssel«.15 9 A sorozások miatt ismét megmozdulások voltak Csér és Kesztölcz községekben is. A lakosok egy része vörös szalagot tűzött kalapja mellé,16 0 ezzel tüntetve a nemzeti hadsereg ellen. Decemberben Somogy megyében ismét mozgolódások voltak a fehér hadsereg ellen, a bevonulások miatt.16 1 Az év végére egyre kevesebb nyomát találjuk a tüntetéseknek, a bevonulás megtagadásának. De 1920 elején ismét megszaporodnak ezek az akciók. Sümegen a besorozottak az Internacionálét énekelve elhagyták a sorozást.16 2 Vas megyében »Az eskütételre összeállított legénység kihívó ... magaviseletével minden járásban tüntetett... Közbekiabáltak például : Nem akarunk katonák lenni, nem védjük meg az urakat, nem tudjuk, kire esküszünk . . ,«16 3 Amikor a kommunisták pártja ismét megindította tevénységét, különös figyelmet fordított a hadsereg tagjaira. Röpiratokban, személyes agitáció val leplezte le az ellenforradalmi hadsereg igazi célját, s felszólította a katonákat, hagyják ott a hadsereget.164 A pártnak ez a tevékenysége kétségtelenül erősítette az ellenállást. 165 XJj Somogy. 1919. szept. 26., szept. 28., PilchJ., i. m. 211. 1. 156 HL. MN"HF. 1919—VI. 1336. Idézi: Az ellenforradalom hatalomrajutása... 184.1. Űj Somogy. 1919. szept. 17. 158 MMI. Areh. Α. XXII. 7/1919/13. Idézi : Az ellenforradalom hatalomrajutása. . . 234. 1. 159 MMI. Nvugatmagyarországi korm. biztos ir. Vas m. 1919. rendezetlen. (Szombathelyi kat. ker. ps'ág biz. jel. 1919. XI. 9.) 160 MMI. HM. 1919. 5. csomó. Főv. 1919—I/a—2671. i«1 Uo. 162 MMI. Zala m. főisp. biz. 1920—9. 163 MMI. Vas m. alisp. ir. biz. 1920—67. 164 Lásd például : MMI. Tolna m. alisp. 1921—50.
