Századok – 1955

Szemle - Koszev; Dimitar: Az 1923-as szeptemberi felkelés (Ism. Bur Márta) 137

SZEMLE 137 C^ készült. Még jóval az 1825-ös felkelések előtt az egyes ezredek írnokai kézírással sokszorosították és terjesztették a katonák között. Hiányoznak V. F. Rajevszkij írásai is, pedig ő is a nemesi forradalmi gondolat legszenvedélyesebb agitátorai közé tartozott. A negyedik fejezet — »A dekabrista mozgalom irodalmi visszhangja« — a címnek megfelelően a nemesi forradalmároknak az irodalomra gyakorolt hatását mutatja be. A válogatás helyes, csak sajnálatosan kevés. Főleg Puskintól több verset kellett volna hozni, vagy ha ez nem lehetséges, jegyzetben kellett volna felhívni a figyelmet például a »Szabadsághoz« c. ódájára, egypár gúnyversére stb. Ugyancsak kár, hogy az irodalmi visszhang a kortársakra korlátozódik a könyvben és figyelmen kívül marad a későbbi írónemzedék, Ogarjov, Gereen, Lermontov, Nyekraszov stb. tevékenysége. »A dekabristák válogatott írásai« egészében véve jól összeválogatott, stílusosan fordított hasznos könyv. Feladatát azonban sokkal jobban betölthetne, ha a kiadó magyar szerző bevezető tanulmányának közlését is vállalta volna. I. A. Fedoszov tanulmánya igen értékes, jelentőségéről a fentiekben már szóltunk. A szerző helyzetéből ós a tanulmány céljából következően azonban nem foglalkozik a dekabristákkal kapcsolatos nemzetközi kérdésekkel, a felkelés történelmi jelentőségét csak az orosz társadalom fejlődésére gyakorolt hatásrá korlátozza. A magyar olvasótábort azonban első helyen érdekli az orosz nemesi forradalmi mozgalom nemzetközi hatása, visszhangja, elsősorban magyarországi vonatkozásai. Tekintettel arra, hogy a könyv, nemcsak szakemberek számára készült, helyes lett volna lábjegyzetben megmagyarázni egyes terminusokat, mint például »tiszti artyel«, »gyeszjatyina« stb. Helytelen, hogy a könyv nem utal arra, honnan vették a bevezető tanulmányt.4 Eltekintve ezektől és egypár betűhibától a könyv igen hasznos, nevelő értékű olvasmány szakembernek és nagyközönségnek egyaránt. HEGEDŰS VIKTOB ÍWMHTbP KOCEB : CEÍITEMEPHÍÍCKOTO BTjCTAHHE (ΟοφΗΗ, E-bJirapCKa Ακ^ΛβΜΗΗ Ha HayKHTe, 1954. Crp. 355, 1 KapTa) AZ 1923-AS SZEPTEMBERI FELKELÉS ——— Bulgária legújabbkori történetének egyik legfontosabb eseményével foglalkozik D. Koszev legújabb könyve : »Az 1923-as szeptemberi felkelés.« A szerző előzőleg főleg a bolgár újkor kérdéseivel foglalkozott. Az e területen végzett kutatásának eredményeit számos kisebb-nagyobb cikken kívül »Előadások a bolgár újkori történelem köréből« című jelentős, orosz nyelvre is lefordított munkájában tette közzé. Az 1923-as szeptemberi antifasiszta felkeléssel foglalkozó összefoglaló munka eddig nem jelent meg, de előfeltételei létrejöttek. A szeptemberi felkeléssel kapcsolatos alapvető kérdések megvilágítását elsősorban Georgi Dimitrov, Vaszil Kolarov és Vlko Cservenkov elvtársnak köszönheti a bolgár történettudomány. Ők foglalkoztak e rendkívül jelentős eseménnyel cikkeikben, beszédeikben. Ők helyezték először helyes megvilágításba a felkelés kitörésének, vereségének okait. Ezzel megvetették a kérdés alapos, részletes feldolgozásának elméleti alapjait. A szeptemberi felkeléssel foglalkozó nagyobb méretű tudományos munka megírását az elmúlt évek folyamán előkészítette a felkelésre vonatkozó anyagok összegyűjtése. A felszabadulás előtt már a pártsajtó is igen nagy számban közölt a felkelésre vonatkozó anyagokat, főleg a résztvevők visszaemlékezéseit. A felszabadulás után a pártsajtó folytatta ezt a munkát. 1948-ban a szeptemberi felkelés 25-ik évfordulója alkalmából gyűjteményt adtak ki, amelyben. helyet kaptak G. Dimitrov, Kolarov, Cservenkov cikkei, továbbá a résztvevők visszaemlékezései és különféle más dokumentumok. A felkelés 30-ik évfordulója alkalmából, 1953-ban újból megjelent egy gyűjtemény, amely az előbbinél jóval gazdagabb anyagot tartalmazott. Ezenkívül a BKP Központi Bizottságának archívuma, a Forradalmi Mozgalmak Múzeuma ós a Központi Állami Levéltár is nagy munkát végzett a szeptemberi felkelésre vonatkozó anyagok összegyűjtésében és rendezésében. D. Koszev munkájában felhasználja az eddig közzétett anyagót, de könyve több, mint ezek egyszerű összefoglalása. Kutatásait egy eddig eléggé elhanyagolt terü*) M. A. <Pedocoe : BoccraHHe neKaSpHCTOB H ero HcropHMeCKOe 3HaMemie (HaaaTejibCTBO >3naHne«. MocKBa, 1953. 24. 1.)