Századok – 1955

A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Alkalmazzuk alkotó módon a marxista–leninista gazdasági elméletet a történeti tanulmányokban 114

ALKALMAZZUK ALKOTÓ MÓDON A MARXISTA- LENINISTA GAZDASÁGI · U7 ELMÉLETET A TÖRTÉNETI TANULMÁNYOKBAN fel azt a kérdést, hogy a manufaktúra fejlődésének megvannak a maga sajátságai az egyes országokban. De e kérdés megvitatásánál kitűnt, hogy sokan nem ismerik eléggé a politikai gazdaságtant és nem tudják kategóriáit alkalmazni. így egyes elvtársak nem tudják eléggé felbecsülni az első manufaktúrák jelentőségét és csak azért, mert ezek szétszórt manufaktúrák. Ennél a kérdésnél elvétik szem elől, hogy egészen az ipari forradalomig éppen a szétszórt manufaktúra a manufaktúrák uralkodó típusa. Az utóbbi években széleskörű vita bontakozott ki az orosz manufaktúra jellegéről. Ehhez a kérdéshez számos történész és közgazdász szólt hozzá. A vita során kiderült, hogy egyes történészek nem értik a közgazdaságtan- fontos tételeit, kitűnt, hogy sok elvtárs nem eléggé történeti síkról nyúl hozzá az orosz gazdaság értékeléséhez, nem elég tisztán fogja fel a manufaktúra fejlődésének útját Oroszországban. így felvetődött az a hibás nézet, mintha már a XVIII. században a földesúri és posszesszionális manufaktúrákban összekapcsolódtak volna a kapitalizmus és a jobbágytartó rendszer »elemei«, mintha Oroszország a földesúri manufaktúrák révén a kapitalizmus egy sajátos útját járta volna. Sajnos a Voproszi Isztorii folyóirat mindeddig nem zárta le az orosz manufaktúrákról szóló vitát és nem összegezte á vita eredményeit. A Voproszi Isztorii hasábjain élénk vita indult a feudalizmus gazdasági alaptörvényéről. Ε vita során számos értékes hozzászólás hangzott el. A szerkesztőség a közeljövőben akarja összegezni a vita eredményeit. Ezenkívül szándékában van, hogy a folyóirat hasábjain vitát indít a rabszolgatartó társadalom gazdasági alaptörvényének kérdéséről. Bár jelentek meg egyes müvek a munkásosztály történetéről, de mindeddig nem rajzoltak összefüggő képet korunk vezető erejének — a munkásosztálynak — történeti fejlődéséről. Marx és Lenin művei számos fontos tanítást tartalmaznak a proletariátus kialakulásának szakaszairól, útjairól és forrásairól a kapitalizmus fejlődési szakaszaival és sajátosságaival kapcsolatban, de ezeket nem aknázták ki eléggé konkrét történeti munkákban. Különösén fontos feladatok hárulnak a szovjet történészekre a szovjet társadalom gazdasági fejlődésének kutatásával kapcsolatban. A tudományos irodalomban nem fordítanak kellő figyelmet a szovjet társadalom társadalmi-gazdasági viszonyainak elemzésére. Mindeddig nem vizsgálták eléggé a termelési viszonyok és a termelőerők közötti feltétlen összhang törvényének működését, nem mutatták be, hogy a Kommunista Párt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom végigvitelében és a szocialista átalakítások megvalósításában e törvény követelményeire támaszkodott. Nem tanulmányozták kellően iparunk nacionalizálásának történetét pedig ez az a döntő forradalmi átalakulás, amelynek következtében országunkban kiküszöbölték a kapitalizmus fő ellentmondását .az iparban —, a termelés társadalmi jellege és az elsajátítás egyéni formája közötti ellentmondást, és amelynek következtében alakult át a nincstelen proletárok elnyomott osztálya az uralkodó vezető munkásosztállyá, amely az összes dolgozókkal egyetemben a fő termelőeszközök tulajdonosa. Gondos és sokoldalú tanulmányozást igényelnek a következő kérdések is : a munkásosztály kialakulása és növekedése, a munkásosztály összetételének és jellegének változásai, a munka megszervezése és termelékenységének emelése, a szocialista munkaverseny keletkezése és fejlődése, a munkásosztály jólétének és kultúrájának emelkedése. Lenin és Sztálin műveikben kimutatták, hogy a burzsoá termelési viszonyoknak a szocialista termelési viszonyokkal való felváltása rendkívül bonyolult és nehéz volt a mezőgazdaságban. Ahhoz, hogy feltárjuk azokat az objektív okokat, amelyek a termelési viszonyok falun való átalakítását szükségessé teszik, elemezni kell a termelőerők fejlődését a mezőgazdaságban, tanulmányoznunk kell, hogy milyen szerepet játszott az ország iparosítása az új mezőgazdasági technika létrehozásában, a gép- és traktorállomások, megszervezésében. Fontos bemutatnunk, hogy a Szovjetunió szocialista iparosítása és a mezőgazdaság kollektivizálása nemcsak összhangba hozták a termolósi viszonyokat az új termelőerők jellegével, hanem gyökeresen meg is változtatták a mezőgazdaság termelőerőit. Alaposan meg kell vizsgálni a régi termelési viszonyoknak a mezőgazdaságban új termelési viszonyokkal való felváltását meggyorsító feltételeket, a falusi osztályviszonyokat a mezőgazdaság kollektivizálása előkészítésének és végrehajtásának időszakában, az osztályharcot, a párt politikáját falun, amely arra irányult, hogy megjavítsa a dolgozó parasztok gazdasági helyzetét és emelje politikai aktivitásukat, valamint a kulákság korlátozását, majd felszámolását, Konkrét történeti anyagon kell vizsgálni a szocialista tulajdon két formájának — az össznépi és a szövetkezeti-kolhoz tulajdonnak — összekapcsolódását ós kölcsönhatását, tanulmányozni kell a termelési