Századok – 1955

Krónika - A történészfront hírei - 977

KRÓ.VIKA 985 eredményeit a könyv második kiadásánál fogják majd felhasználni. (Voproszi Isz­torii 1955. 10. sz.) * A Belorusz SzSzK Tudományos Akadé­miája Történettudományi Intézetének mun­katársai sajtó alá rendezték »A Belorusz SzSzK története« c. munka II. kötetét, amelyik a Nagy Októberi Szocialista For­radalomtól napjainkig terjedő időszakot öleli fel. Ugyancsak elkészült a »Minszk tör­ténete« c. mintegy 45 íves munka, kiadására a jövő évben kerül sor. Ezen kívül az Inté­zet nagyszabású dokumentumgyűjteményt jelentet meg az 1905—1907-es forradalom belorussziai eseményeiről. (Voproszi Isz­torii, 1955. 10. sz.) * A Szovjetunió Tudományos Akadémiája h Történettudományi Intézetében a Szovjet-I unió feudalizmuskori történeti osztályának rendezésében vita zajlott le az oroszországi eredeti felhalmozás kérdéséről. Ν. I. Pav­lenko és B. B. Kafengauz referátumát elő­ször az osztály munkatársai vitatták meg ι és utána az Intézet Tudományos Tanácsa is megvitatta a kérdést. Pavlenko az eredeti felhalmozás első szakaszát a XVII. századra teszi. A XVIII. sz. első felében az állami , üzemek magánkézbeadása, a parasztoknak az üzemekhez kötése, hitelek nyújtása stb. jelenti a felhalmozás második szakaszát. A harmadik szakaszban, a XVTII. sz. második felében a parasztok megnöveke­dett feudális kötelezettségei tesznek szert nagy jelentőségre és a kisajátítás magas szintet ér el. A kereskedelemben felhalmo­zott töke kezd behatolni az iparba. Kafen­gauz főképpen az eredeti felhalmozás erő­szakos módszereivel foglalkozott és rámu­tatott arra, hogy az eredeti felhalmozás sajátossága Oroszországban az, hogy a jobbágytartó rendszer viszonyai között megy végbe, ezért a kisajátítás részleges és elkésett. Oroszországban nem voltak meg az eredeti felhalmozásnak azok a for­rásai, amelyeket a gyarmatok erőszakos kirablása adott a nyugat-európai államok­nak. A vita számos kérdést vetett fel, így magának a fogalomnak a tisztázását is sürgette és elsősorban annak további tanul­mányozását tartotta szükségesnek, hogyan ment végbe a termelök erőszakos elválasz­tása a termelőeszközöktől a jobbágytartó Oroszországban. Éppen ezért az eredeti felhalmozást egyesek szerint nem kell le­zárni a XVTII. század végével, hanem a XIX. században, sőt még a sztolipini agrárreform idején is tovább folyt. Egyes hozzászólók hiányolták azt, hogy a referá­tumok nem vették kellőképpen figyelembe a nemzetiségi határterületek szerepét az eredeti felhalmozás menetében. A vita nem vezetett végleges eredményekre, bár az egyes hozzászólók számos adalékot hoztak fel, mégis szükségesnek látszik, hogy a vitát a szakemberek szélesebb körének bevoná­sával továbbfejlesszék. (Vopr. Iszt. 1955. 11. sz.) * A Lengyel Tudományos Akadémia Tör­ténettudományi Intézetében 1955. április 25-én vitatták meg a készülő egyetemi tankönyv II. kötetének 1764—1795 közötti évekre vonatkozó fejezeteit. Az általános vélemény az volt, hogy a könyv mai formá­jában, amikor már a második szerkesztésen is keresztülment, még mindig túlságosan nagy terjedelmű és nem eléggé tankönyv­szerű. Ugyanakkor kifejtették azt is, hogy rendkívül gazdag tényanyagot sikerült itt összefoglalni. A legtöbb vitát a korszak belső periodizációjának kérdése váltotta ki, erre vonatkozólag a szerkesztőbizottság­nak még alapos munkát kell kifejtenie. Ugyancsak alaposan kell átdolgozni a his­toriográfiai fejezeteket, hogy azok valóban kritikai állásfoglalást jelentsenek a polgári irodalommal szemben, ne pedig annak egy­szerű ismertetését. A vita során felve­tett szempontok felhasználásával kell a harmadik szerkesztés után maket formá­jában megjelentetni a II. kötetet. (Kwar-talnik Historyczny 1955. 4 — 5. szám.) * 1955 folyamán a román történetírás két új folyóirattal gazdagodott. Megjelent a Román Munkáspárt Központi Bizottsága mellett működő Párttörténeti Intézet folyó­irata az »Analele Institutului de Istorie a Partidului de pe Lînga C. C. alP. M. Ra. A folyóirat 4. (október—decemberi) számá­nak kritikai és bibliográfiai rovatában Vaida Gavril ismerteti Nemes Dezső: «Ma­gyarország felszabadulása« című könyvét. Napvilágot látott a Román Népköztársa­ság Történelmi Társulatának közlönye is : »Gomunicâri fi articole de Istorie« címmel. A közlöny a többiek között tartalmazza Traian Lungu tanulmányát »A Romániai Kommunista Párt és a demokratikus erők harca a 'Mindent a frontért, mindent a győ­zelemért és az ország gazdasági újjáépíté­séért' jelszó valóraváltásáért« címmel. * A Szlovák Tudományos Akadémiai Tör­ténettudományi Intézetének rendezésében 1955. december 5 —7-e között Bratislavá­ban konferencia zajlott le L.Stúrnak, szlovák nemzeti mozgalom legkiemelkedőbb vezető­jének életéről és munkásságáról, halálának \

Next

/
Oldalképek
Tartalom