Századok – 1955

Krónika - A történészfront hírei - 977

986 KRÓNIKA 100. évfordulója alkalmából. A konferencián szovjet (A. Sz. Nyikitin, a Lomonoszov egyetem tanára), lengyel ( W. Magnuszewski professzor), román (V. Cheresteçiu, a Román Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének igazgatója) és jugoszláv (J. Sidak professzor) tudósok vettek részt. A magyar történészeket a konferencián Arató Endre, az MTA Történettudományi Intézete h. igazgatója ós Kovács Endre Kossuth-díjas, a Történettudományi Intézet osztályvezetője képviselte. A magyar tudósok a konferencián két előadással szerepeltek. (Arató Endre a szláv kölcsönösség haladó hagyományairól beszélt V. Matula »Stúr és a szlávok« című előadásához fűződő korreferátumában, Kovács Endre a magyar liberális nemesség és a Stúr féle mozgalom antifeudális politikájának hasonló vonásait és kapcsolatait elemezte I. Mésároe »Stúr harca a feudalizmus ellen« című előadásához kapcsolódó korreferátumában.) -* A budapesti Történettudományi Kar Szovjetunió története tanszékének kezdeményezésére október 28-án találkozásra gyűltek össze az orosz —magyar kapcsolatok kutatói. A találkozón a történészeken kívül az irodalomtörténet, művészettörténet, tánc- és színháztörténet, valamint a nyelvtudomány képviselői is megjelentek. I. Tóth Zoltán dékán megnyitó szavaiban hangsúlyozta az orosz—magyar történelmi és művelődési kapcsolatok kutatásának jelentőségét és rámutatott arra, hogy a Szovjetunió története tanszék e találkozó megszervezésével a szakterületenként elszigetelten folyó kutató munka összehangolására kívánt alkalmat adni. Dolmányos István vitaindító referátuma után Végvári Lajos és Berkovits Ilona ismertették a művészettörténet terén végzett ilyenirányú mimka eredményeit. Agárdi Ferenc felszólalásában többek között a legújabbkori szovjet—magyar diplomáciai kapcsolatok történetének feldolgozását sürgette. Körtvélyes Gézáné az orosz balettművészet óriási korabeli magyarországi hatását ismertette és beszámolt a színháztörténeti kutatások eredményeiről. Gáldi László felhívta az értekezlet résztvevőinekfigyelmét a XVIII. századbeli orosz—magyar kapcsolatok kutatásának jelontőségére. Hangsúlyozta, hogy az orosz Akadémia akkori nyelvtudományi munkássága nagymértékben ösztönözte a magyar nyelvtudomány fejlődését. Zöldhelyi Zsuzsa és Szántó Zsuzsa a Lenin Intézetben folyó irodalmi és történeti kutató munka eredményeit vázolta. A magyar irodalomtörténet kutatóit Komlós Aladár és Rejtő István képviselte. Utóbbi tájékoztatta az egybegyűlteket az orosz—magyar irodalmi kapcsolatok terén végzett munkájáról. A tanulságos vita résztvevői elhatározták, hogy legújabb kutatásaik eredményeit — a zenetörténet szakértőit is körükbe vonva — közös tanulmánykötet formájában bocsátják az olvasóközönség elé.