Századok – 1955

Krónika - A történészfront hírei - 977

984 kr ón ika — amely széleskörű levéltári és irodalmi anyagon alapszik — ezt a hiányt igyekszik pótolni. A népszerű sorozat 4. köteteként Tilkovszky Lóránd: Az 1831. évi parasztfelkelés című népszerű formában megírt monográfiája jelent meg. A könyv a vonatkozó forrásanyag feltárása alapján megvilágítja a felkelés szinterévé vált területek jobbágyságának életét, antifeudális törekvéseit, s a felkelés lefolyásának részletes leírását és elemzését nyújtja. * 1955 szeptemberében jelent meg Kelen Jolán: Töretlen úton (Korvin Ottó élete) c. könyv (Ifjúsági Könyvkiadó). A munka rendkívül olvasmányos formában mutatja be Korvin Ottó ifjúságát, tevékenységét a Galilei Körben, irányító, szervező munkáját a Magyarországi Forradalmi Szocialisták Csoportjában, szerepét a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulásában, a belügyi népbiztosság politikai osztályának vezetőjeként folytatott tevékenységét, haláláig tartó harcos, kommunista magatartását. A SZOVJETUNIÓ ÉS A NÉPI DEMOKRÁCIÁK TÖRTÉNÉSZFRONTJÁRÓL 1955. március 12-én a Moszkvai Állami Egyetem Történettudományi Karának Tudományos Tanácsa kibővítet t ülésen vitatta meg Sz. Sz. Dmitrijev docens »Az orosz nemzet kialakulása« című beszámolóját. Dmitrijev véleménye szerint az orosz nemzet kialakulása hosszadalmas folyamat, amelyik a XVII. század derekán a gazdasági életben és a kulturális fejlődésben egyaránt észlelhető új jelenségek összegeződéséből formálódik ki. Ez a folyamat a XVIII. század végére nagyjából lezárul, helytelenek tehát azok a nézetek, amelyek az 1861-es jobbágyreformhoz vagy az utána következő korszakhoz kötik az orosz burzsoá nemzet alakulását. Az előadás igen élénk vitát váltott ki. A legtöbb hozzászóló általában egyetértett a beszámolóban kifejtett tételekkel, de akadtak lényeges eltérő vélemények is. így A. L^Szidorov véleménye szerint az előadó nem világította meg teljesen az osztályok és az osztályharc szerepét a nemzettéválás folyamatában. * A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Szlavisztikai Intézete, amely 1947-ben alakult meg, már eddig is igen nagy munkát fejtett ki. A nyugati ós déli szláv népek történetével foglalkozó osztálya eddig megjelentette a Lengyelország és Bulgária történetéről szóló összefoglaló munkák első köteteit. A közeljövőben jelenik meg a Csehszlovákia történetével foglalkozó összefoglaló munka első kötete, azután, pedig ennek és a lengyel történeti munkának második ós harmadik, Bulgária történetének pedig második kötete. Mindezek kollektív munkák, épp úgy mint a Jugoszlávia története című munka, amelynek előkészületeit nemrégiben kezdték meg. * A Szovjetunió Tudományos Akadémiája Szlavisztikai Intézetében megvitatták a »Lengyelország története« című összefoglaló munka I. kötetét, amelyet az Intézet munkatársai állítottak össze. A kötet megvitatásában részt vettek a lengyel történettudomány képviselői is. A vita résztvevői megállapították azt, hogy a kötet szerzői általában sikeresen teljesítették feladatukat. A feudalizmus kialakulására vonatkozó résznél többen azt javasolták, hogy a VI. századtól a XI. századig terjedő korszakot két alkorszakra kellene bontani és a kettő között a IX. század vége lehetne a határ, az első kox'szak a feudális termelési mód kialakulásának a kora, a második ezen az alapon a korai feudális államalakulás ideje. A feudális széttagoltság korát nem a XI. század 80-as éveitől, hanem a XII. század 30-as éveitől kell számítani. A könyv nem mutatta meg világosan a XIV —XV. században a rendi állam jellegét. A későbbiekben nem elég világos, hogy milyen okok idézték elő a majorsági gazdálkodás megerősödését és a második jobbágyságot. Kétségesnek tartották többen azt, hogy a XVIII. századi Lengyelország hanyatlásának oka az orosz gabonakivitel konkurrenciája lett volna, hiszen ebben a korban ez a gabonakivitel még nem öltött jelentős méreteket. Nem mutatták meg a szerzők eléggé a parasztság és a plebejus tömegek antifeudális harcait a XVIII. sz. második felében. Helytelennek tartották a felszólalók azt, hogy a könyv a XIX. század 40-es éveiig tárgyalja a lengyel nép történetét, holott a nagy korszakhatár, a kapitalizmus kezdete a nyugati lengyel területeken 1848, a Lengyel Királyságban pedig 1863. A Lengyel Királyságról szóló fejezetben a szerzők nem mutatták meg, hogyan ment végbe ezen a területen az eredeti felhalmozás. A cárizmus lengyel politikáját a könyv elvben helyesen tárgyalja, de mélyrehatóbban kellett volna feltárni ennek a politikának reakciós jellegét. A kulturális fejlődésről szóló fejezeteket általában kevésbé tartották sikerülteknek. A széleskörű és sok értékes szempontot és adatot felvető vita 0