Századok – 1954
Vita - Sándor Pál: A magyar agrár- és paraszttörténet polgári irodalmának kritikájához 373
398 SÄXDOll PÁL első Grassalkovichot.12 0 Ugyanezért beszélt Berlász is a Thurzó-birtokok jobbágyságának kedvező helyzetéről, figyelmeztetvén olvasóját, hogy »a jobbágysággal való tisztességes bánásmód biztosításáról a volt földesúr lehetőség szerint igyekezett gondoskodni«, miért, is »zsaroló, jobbágy sanyargató tisztviselők a Thurzó-uradalmakban alig-alig szerepeltek«.12 1 Thurzó Szaniszló birtokain pedig »úgyszólván csupán feddhetetlen jellemű és jóindulatú tisztviselőd-ve volt bízva a jobbágyság sorsa — kívánta hangsúlyozni a szerző.1 2 ? A feudalizmus úr —jobbágy viszonyának ez a valóságellenes, idealisztikus felfogása és bemutatása alapvető.jellegzetessége az uradalomtörténeti sorozatnak.12 3 Ez a felfogás a szerzők munkáiban vörös fonálként húzódik végig, majdnem a feudális korszak egészén át és csak a XVIII. század második felének tárgyalásától kezdve szakad meg, hogy helyet adjon egy nem kevésbbé jellemző történetszemléletnek. A XVIII. század második felétől kezdve ugyanis már nem volt lehetséges — a tudomány lejáratásának veszélye nélkül — »földesúr és jobbágyai patriarchális közösség«-éről,124 a jobbágynak földesura iránt érzett »hűségéről«12 5 beszélni. Ettől az időszaktól vált uralkodóvá a majorsági gazdálkodás, ami nemcsak fokozott robotkizsákmányolás alá vonta a jobbágyot, de főként a telekcsonkítások formájában nagyméretű -kisajátításához is vezetett. »A magyal jobbágy a XVIII. században« az eddigieknél is súlyosabb körülmények közé süllyedt, amit a »Tanulmányok« szerzői sem hagyhattak figyelmen kívül. És valóban, ettől a fordulattól kezdve beszél Wellmann a »patriarchális viszony felbomlásá«-ról,126 megállapítván, hogy »a XVIII. században már kezdett teljesen kihűlni az a belső meleg, amely a földesurat és népét természetes egységgé olvasztotta össze«.127 Ettől az időszaktól kezdve ismeri el Bakáts is a magyar jobbágy helyzetének válságosra fordulását12 8 és ír Csapody Csaba is a »nehezedő jobbágvsors«-ról,129 »a jobbágyság helyzetének megromlásáe-ról.13 0 Ekkor már maga Wellmann is hangsúlyozta »a robotterhek« emelkedését.131 Csapody pedig e terhek »állandó« növeléséről, »a súlyossá vált« falusi életről írt.15 2 A Művelődéstörténeti Iskola képviselői tehát a feudalizmus végső, bontakozó válságának szakaszában elismerték a jobbágykizsákmányolást, sőt e kizsákmányolás fokozásának mozzanataira is rámutattak. Vájjon miért e fordulat? Az uradalomtörténeti sorozat megfelelő példányainak és a szerzők vonatkozó írásainak elemzése erre is választ ad. Bakáts István már említett dolgozatában a »patriarchalis viszony« felbomlásának okát abban vélte felfedezni, hogy »a jobbágy és a földesúr közé a tisztviselő-személyzet« éke-120 Uo. 73. 1. 121 Berlász, i. m. 103. 1. *2 2 Uo. 104. 1.1 123 Fentiek mellett lá'sd még Gerendás: 87, 8S, 89. Kalász Elek: A szentgotthárdi apátság birtokviszonyai és a ciszterci gazdálkodás a középkorban. Bpest, 1932. 49. l.és Csapody Csaba : A falu élete. M. M. T. IV. köt. 358. 1. 124 Wellmann, i. m. 88. 1. 125 Bakáts. i. m. 291. 1. 126 1. m. 88. 1. 127 Uo. 5. 1. 128 1. m. 128 Csapody Csaba, i. m. 361. 1. 130 Uo. 362. 1. 131 1. m. 92.1. 132 1. m. 362-63. 1.
