Századok – 1954
Tanulmányok - Várkonyi Ágnes: A Rákóczi szabadságharc kibonatakozása Erdélyben 15
ч A RÁ KÓCZI-SZ А В ADSÁGH A RC KIBONTAKOZÁSA ERDÉLYBEN 45 Az Abrudbánya kuruccá állását követő napokban Guthi István katonáival Fejérvár közelében Sárdnál van. Guthi múltjáról csak annyit tudunk, hogy Thököly ezeres kapitánya volt. Miként került az érchegységi kurucok élére, annak kiderítése a további kutatások feladata. Az elkövetkezendő hónapok eseményei azonban teljes képet adnak Guthi emberi alakjáról : felelőtlen, végletekbe csapó, fegyelmezetlen katona, aki többet van ittas állapotban mint józanul. A magát nem fegyelmező parancsnok azután katonái között sem tudja megtartani a rendet, s az ilyen vezető inkább árt, mint használ a szabadságharc ügyének szolgálatában. Egyelőre nagyszabású tervei vannak: Nagyenyed, Torda meghódoltatása, innen Kolozsvár kuruccá hajlítása. A Maros jobbparti vidék felszabadítását azonban Gyulafehérvár megvételével kell kezdeni. Ha a kurucok kezükbe kerítik a fejérvári Maros-hidat, lehetetlenné teszik, hogy Rabutin nagyobb császári csapattestet küldjön a Maroson inneni vidékre. Mindezeken túl azonban főleg a vidék és a város kurucérzelmű lakossága vonzotta Fejérvár alá Guthi Istvánt és csapatait. Gyulafehérvár lakossága már a szabadságharc megindulásának első hónapjaiban kereste az összeköttetést a kurucokkal. Guthi István ezeres kapitánnyal is megtalálta a kapcsolatot. Élelmet adott és híreket szolgáltatott a felkelőknek. A sószállító marosi hajósok hozzák-viszik a híreket, s a városban lakó vagabundusok (Török István és Kolozsvári András) szervezik a lakosokat. A város polgársága megígérte, hogy ha Guthiék megtámadják a várost, megtagadják a császári őrségnek az engedelmességet, sőt fegyvert is fognak ellenük és ezzel segítik a felszabadító kurucokat. Ilyen előzmények után október 20-án hajnalban Guthi István ezereskapitány kb. 1500 lovassal és 900 gyalogossal megjelent Gyulafehérvár alatt. Katonái — mint egy szemtanú feljegyezte — nem fustélyokkal felfegyverzett parasztok, hanem igazi katonák voltak, mind puskával és karddal, de a gyalogság között számos román jobbágyot is látott. A megállapodás értelmében a polgárok egy puskalövést sem tettek ellenük, a császári parancsnok nagy bosszúságára, de Gyulafehérvárra még sem került 1703 októberében kuruc zászló. A harc legválságosabb pillanatában a Maros-hídon át megérkezett báró Tige császári ezredes Szászsebesről 250 lovassal és ez eldöntötte a harc kimenetelét. A kuruc foglyok szerint a vereség okához az is hozzájárult, hogy a város nem tartotta be a megállapodást; a polgárok ugyan nem lőttek a kurucokra, de azt az ígéretüket nem tartották be, hogy a németek ellen fordulnak. S ezért terjedt el azután a hír: »a fejérváriak csalárdsága« miatt kellett elfutni Gyulafehérvár alól a kurucoknak.89 Az elhibázott és kudarcot vallott gyulafehérvári támadásnak a város és a vidék lakosságára nézve szomorú következményei Voltak. A városból A. R. I. 231. 1. Kém jelentés Abrudbányáról, Zalakna 1703. okt. 18. OL Thes. 1703 ; Bágyoni Zsigmondra vonatkozóan ld. Takács János : Közteherviselés II. Rákóczi Ferenc korában. Zalaegerszeg, 1941. 62 — 63 1. ; I. Tóth Zoltán: Parasztmozgalmak az erdélyi Érchegységben. Bpest, 1951. 48. 1. 89 A fehérvári harcról részletes képet ad egy ismeretlen szemtanú leírása (franciául) OL Thez. 1703/96. ; Cserei 325, 1. ; Szaniszló Zsigmond napló T.T. 1890. 313. 1.; Szakáinapló 1703. nov. 3. TE II. 50-51.1.; Bethlen Önéletírása II. köt. 315. 1.; Dobozi István debreceni bíró Károlyi Sándornak Debrecen 1703. nov. 6. K. Okit. V. k. 42 — 43 1. Stephani Szappanos, 1-ma, Decembris (1703), ex Belénjes, ad Stephanum Sennyei 185 — 186 1. ; Szilágyi ; Adversáriák Csereihez. 37. 1.; Lista illorum Incolarum et Nautarum Albensium qui Kuruczonibus Adhaeserunt, perierunt, aut alimenta subministrarunt. Alba Julia, 1703. nov. 3. OL Gub. Pol. 1703/448; 1703/451.
