Századok – 1954

Tanulmányok - Várkonyi Ágnes: A Rákóczi szabadságharc kibonatakozása Erdélyben 15

A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC KIBONTAKOZÁSA ERDÍÍT.YBE!» % 17 és gazdasági kizsákmányolásnak a következményei. Az erdélyiek állásfoglalásának, a szabadságharc idején tanúsított magatartásának mélyrehatóbb megértéséhez szükségesnek tartom röviden vázolni ennek a 15 esztendőnek a történetét. I. A Habsburgok elnyomó politikája és hatása Erdély társadalmi viszonyaira 1. A Habsburg császári udvar kelet felé terjeszkedő politikájában — mely a XVII. századvég központi törekvése — Erdélynek, a magyar szabadságküzdelmek százados bástyájának jelentős szerepet szánt. 1687-ben, mikor a császári csapatok előtt megnyílik Erdély kapuja, Caraffa császári tábornok a következőkben jelöli meg a Habsburg-politika erdélyi feladatait : »Tartománnyá kell változtatni, élére elnököt állítani, hogy az összes birodalmak e védfala valahára megnyughassék.«3 A nyugatról kiszorulóban levő Habsburg birodalom keleti terjeszkedését ugyanis két veszedelem fenyegette : az elrészrehajlóvá teszi. Sokszor mint szemtanú számol be a történtekről, de az események rendjét teljesen felforgatja és összekavarja — csak erős kritikával használhatjuk. A kuruc mozgalmak kezdeteire értékes egykorú adatokkal egészíti ki Históriáját Szilágyi István : Adverzáriák Csereihez. (Üj Magyar Múzeum V. 1855, I.) Második Teleki Mihálynak életéről való maga írásai ab anno 1703. Thaly Kálmán javított másolata a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában. Naplószerű feljegyzései különösen a kezdeti kuruc felkelésekről és a kuruc csapatok 1704 eleji erdélyi hadműveleteiről tartalmaznak nélkülözhetetlen forrásanyagot. A feljegyzések egyes vonatkozásai azonban arra engednek következtetni, hogy Teleki naplójában igen sok utólagos bejegyzést is tett, melyeket a másolatban már nem lehet az eredeti feljegyzésektől megkülönböztetni, ezért különösen Rákóczihoz állására vonatkozó mondanivalóját csak feltételesen és kritikával fogadhatjuk el. • / Gróf Bethlen Miklós önéletírása (Kiad. : Szalai László : Magyar Történelmi Emlékek Pest, 1860,1—II. köt. Üj kiadása a Magyar Századok c. sorozatban Bpest, é. n. kiadta Tolnai Gábor.) Az erdélyi kancellár bécsi fogságában írta, tehát itt is számolnunk kell az események megítélésénél és leírásánál azzal a torzulással, ami az utólagos visszaemlékezés és az egyoldalú megítélés során következik be. br. Dániel István: Descriptio vitae (Nagyszeben, 1764). Magyar fordításban közölte Dániel: A vargyasi Dániel család eredete (Bpest, 1896). Ugyancsak egy öreg ember visszaemlékezésének sokszor homályos tükrén keresztül mutatja az eseményeket. Tanulmányunk számára alapvető forrásanyagul az egykorú naplók szolgáltak. Czegei Vass György (az általunk feldolgozott időszakban még labanc kolozsvári városkapitány) naplója. (Kiad. : Nagy Gy. : Monumenta Hungáriáé Historica, Scriptores XXXV. k.) Szaniszló Zsigmond (tordamegyei alispán) naplója (kiad.: Torma K.: Történelmi Tár 1889—1890 és kny.). Szakái Ferenc (kolozsvári asztalosmester) naplója, Vízaknai Briccius (Bereck) György (kolozsvári orvos és bíró) Naplója. Kiad. : Szabó Károly és Szilágyi Sándor. Történeti emlékek a Magyar Nép községi és magán életéből П. Pest. 1860. Wesselényi István (Közép-Szolnok, majd Kolozs vármegye főispánja) Naplója (Széchényi Könyvtár Mikrofilmtárában lévő mikrofilmjét használtam) a Szebenbe szorult főnemesek életéről tartalmaz igen fontos adatokat. Csak az alapvető és legfontosabb forrásanyagot soroltam itt fel, az egyes adatokat tartalmazó, de az egész kérdésre vonatkozóan nem elsőlegesen fontos elbeszélőforrásokat a szövegközti jegyzetben említem meg. Az erdélyi levéltárak anyagából csak töredékekhez jutottam hozzá, bér az erdélyi városi levéltáraknak és kézirattáraknak az anyaga számos olyan kérdésre fényt derítene, melyet tanulmányunkban a rendelkezésünkre álló forrásanyag alapján nem tudtunk megnyugtatóan tisztázni. 3 Gr. Caraffa császári tábornok emlékirata. Közli: Kővári, i. m. V. köt. 210 — 213. 1. 2 Századok