Századok – 1954
Tanulmányok - Jeruszalimszkij; A. Sz.: Kísérletek a mai reakciós történetírásban a német imperializmus rehabilitálására 74
A MAI КЕЛК1 IÓS TÖRTÉNETÍRÁS KÍSÉRLETEI A NÉMET IMPERIALIZMUS REHABILITÁLÁSÁRA 79 Vansittart attól félt, hogy a hitleri hadigépezetnek a Szovjet Hadsereg által történt szétzúzása után a német nép a demokratikus fejlődés ragyogó útjára lép, és ezért nem a német imperializmus megsemmisítését követeli, hanem a német nép leigázását, az egységes német állam megsemmisítését, Németország huzamos angol-amerikai megszállását. Vansittart a német néppel való kíméletlen leszámolás eszméjének hirdetője, aki a történelem síkján próbálta bizonyítani, hogy a hitlerizmus és áldozata, a német nép, egy és ugyanaz — ma, az új körülmények között ezt hirdeti : »Egyedüli reménységünk Adenauer.« 11 III Nem sokkal a világháború befejezése után a megváltozott politikai helyzetben a reakciós történetírás régi »motívumaiban« új változatok jelentek meg. Az angol-amerikai imperialisták elvetették azokat a terveket, hogy a német ipart teljesen megsemmisítsék és Németországot mesterségesen agrárállammá tegyék. Ennek az a magyarázata, hogy Európában új helyzet alakult ki, miután a Szovjetunió világtörténelmi jelentőségű győzelmet aratott, létrejött a béke, a demokrácia és a szocializmus hatalmas tábora és magában Németországban is megnőttek a demokratikus erők, — a nyugati hatalmak viszont megvalósították Németország kettészakítását és a fennhatóságuk alatt álló nyugati részen visszaállították a német monopoliumokat, a militarizmust és a reakciót. A Wall-Street és a City urai, lábbal tiporva a potsdami konferenciának az egységes, független, békeszerető, demokratikus Németország megteremtéséről szóló határozatait, arra törekszenek, hogy visszaállítsák és megerősítsék Nyugat-Németország katonai potenciálját és Nyugat-Németországot katonai hídfővé és fegyverraktárrá alakítsák. A Németország történetéről vallott korábbi felfogást hozzáidomították az új politikai feladatokhoz s ebben a csűrés-csavarásban a Wall-Street számos tekintélyes üzletembere is résztvett. Az amerikai monopoliumok vezetői és képviselői Európában, többek között Nyugat-Németországban járt vezetői és képviselői, »tanulmányokat« írtak az amerikai imperializmus terjeszkedésének céljairól, kifejtették azoknak az országoknak történeti fejlődéséről szóló elgondolásaikat, amelyeket a Wall-Street teljesen uralma alá akar rendelni. így Lewis Brown, a »Jones Manvill« részvénytársaság elnöke, aki a háború után meglátogatta Nyugat-Németországot, könyvet írt »Jelentés Németországról«12 címmel. Megállapításait gondosan tanulmányozták a Wall-Streeten, a külügyminisztériumban és a hadügyminisztériumban. Brown könyvét »a jelenlegi helyzet előzményeinek« elemzésével kezdi. Belemerülve a történelem útvesztőjébe, páratlan cinizmussal jelenti ki, hogy ezeket a kérdéseket is üzletemberként nézi. »Úgy közelítek ehhez a problémához, — írja Brown — mint mikor egy gyáros próbálja elemezni a csődbement társaság helyzetét és meghatározza azokat a józan elgondolásból folyó legegyszerűbb elveket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a társaság minél gyorsabban újból hasznot hajtson.« Lewis Brown túláradó nagylelkűségtől elragadtatva, Németország történeti fejlődésének szentelt külön fejezetben megmagyarázza olvasóinak e »cég« csődjének történetét, kijelentvén, hogy a beteg gyógyítása előtt ismerni kell betegsége történetét. "»Daily Sketch«, 1953. szept. 1. sz. 12 L. H. Brown: A Report on Germany. New-York, 1947.
