Századok – 1954
Tanulmányok - Várkonyi Ágnes: A Rákóczi szabadságharc kibonatakozása Erdélyben 15
A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC KIBONTAKOZÁSA ERDÍÍT.YBE!» % 57 Nem a székelyeken múlott, hogy az első kísérlet reményeinek beteljesedése hamis hangon halt el.12 9 Az új esztendő Guthi Istvánt Tordán találja. Ott van Kaszás Pál ezeres kapitány is, akit még novemberben küldött be Orosz Pál, valószínűleg a bajok és zavarok orvoslására.13 0 Kaszás Pál megjelenése mitsem változtatott az ott elhatalmasodott szervezetlenségen és fegyelmezetlenségen ; csak az ellentét éleződött ki közöttük. Január elején, mikor Guthi a Maros völgyén felfelé megindult s Kaszásék Enyed felé csaptak, már robbanásig feszült ellentét maradt közöttük.131 Január 6-ra Guthi Kerelő-Szentpálra érkezett csapatával, »az kik is voltanak circiter nyolcszázán«. Kerelő-Szentpál kisebb erősség volt 30 lovas és 40 főnyi gyalogságból álló őrséggel. A vidék nemessége is odaszorult, akik főleg kuruccá lett román jobbágyaiktól mentették magukat. Guthinak nem volt célja Kerelő-Szentpál elfoglalása, mikor azok vonakodtak fejet hajtani előtte, továbbment Besenyő felé.13 2 Két nap múlva Marosvásárhely alatt jelennek meg Guthi kurucai. Marosszéken már a szentbenedeki csata óta érik és terjed a kuruc pártolás és felkelés gondolata. Rabutin az egész Marosszéket Marosvásárhelyre költöztette be és bizonyos számú katonaság kiállítását rendelte el, de a marosszékiek vonakodtak császári zászlók alá állni. Benn a városban, Marosvásárhelyen is sok a kuruclelkű ember.13 3 Guthi megjelenése mégsem hozhatta meg a hozzáfűzött reményeket. Serege útközben nyilván megsokasodott, mert itt már 13 zászlóaljnyira becsülik népét. Ez a nagysokaságú hadi nép a marosszéki falvakat élte fel útközben s Marosváráshelyen sem jegyeztek fel sok jót róluk : »Prédáltak, tüzzel-vassal fenyegettek.« Az egész Marosszék fellélegzett, mikor »nagy könyörgésre elmentek«. Nem tudjuk, hogy Guthi határozott céllal ment-e a Székelyföld felé, de feltételezzük, hogy előzőleg már volt híre a csíki és háromszéki székelyek készülődéséről. Marosvásárhelyről délkeletnek fordult és január 18. körül már Udvarhelyszéken volt.134 Udvarhely várát kb. 50 főnyi császári helyőrség védte. Guthi »mind ijesztéssel, mind szép szóval« könnyen rávette a német kapitányt a vár feladására, aki muskétásaival együtt csatlakozott a felkeléshez.13 5 A Maros völgyén végivonuló kurucok ellen Rabutin nem tudott pillanatnyilag császári csapatokat küldeni. Tige ezredes Szamosfalván volt, ahonnan Kővár felmentését kísérelte meg, sikertelenül. A császári hadak másik része Hunyad vármegyében az ott feltűnő Thököly-katonákkal volt elfoglalva. Csak ilyen kényszerhelyzetben juthatott Rabutin arra a képtelen elgondolásra, hogy a székelyeket ültesse fel a kurucok ellen. Ezzel úgy vélte, elejét is veheti a székelyek kurucokhoz pártolásának. Január közepén végighordozzák a székeken Rabutin pátenseit. Parancsolja, hogy »mindgyárt mindenféle Rend 129 Cserei 325-326. 1. 130 Orosz Pál Sennyei Istvánnak Somlyó (1703) nov. 27, A. R. I. 249 — 50. 1. 131 OL Gub. Pol. 1703/644 ; Czegei Vass-napló jan. 3, 4, 5, 6.; MHHS 35. k. 375.1. ; Szaniszló-napló jan. 1. 3. TT. 1890. 315. 1. 132 Balogh Ferenc a Guberniumnak Kerelő Sz. Pál 1704. jan. 6. OL Gub. Pol. 1704/35. 133 Botos Imre a Guberniumnak Marosvásárhely 1704. jan. 2. OL Gub. Pol. 1704/37. és A. R. I. 170-171. 1. 134 »Bölösi Zsigmond Marosszéki Kisbédi méltatlan lelki tanító panasza« OL Radványzky lt. III. о. XLIII. es. 80. к. Gub. Pol. 1703/37. ; Cserei 328. 1. 136 OL Prot. Sess. 1701-1705. köt. 650. 1.; Mémoires de Rabutin 118. 1.; Cserei 328 — 29.1. ; Szaniszló-napló 315.1. ; Czegei Vass-napló jan. 28. MHHS 35. k. 376 — 377.1.
