Századok – 1954
Tanulmányok - Győrffy Sándor: Adalékok az antant hatalmak magyarországi politikájához (1919. január–március) 569
590 OYÜRFFYSÁNDOR tói függ. Ha a népnek az újságok utján helyes megvilágításban mutatják meg a dolgokat, akkor nem lesz semmi baj.« Böhm kifejtette, hogy : »a dolog belpolitikai fontossága óriási... Ha ezt keresztül viszik, a kommunista párt tagsága egy nap alatt pár ezerről 200 ezerre, vagy még többre ugrik.« Károlyi végül kifejtette, hogy »ennek politikai következménye csak a forradalom lehet«.73 Végül hadd hangsúlyozzuk ismét, hogy a Vyx-jegyzék csak az »utolsó láncszem« volt abban a politikai folyamatban, amely a »wilsonizmus«, az antant-barát kormány csődjéhez vezetett.74 Sőt, ami a külpolitikai faktort illeti — ezen a téren sem egyszerűen arról volt szó, hogy a magyar nép Erdély Romániához csatolása miatt fordult volna szembe Károlyival. Az arisztokrácia és a burzsoázia szemében ezért vált bukott politikussá Károlyi. Ami a munkásságot, parasztságot és hazafias értelmiséget illeti, ő előttük antantbarát és főleg szovjetellenes politikája leplezte le Károlyit. Helyesen írja emlékirataiban Juhász Nagy Sándor : »Az egész európai politikai helyzetnek volt logikus következménye a magyar bolsevista forradalom kitörése. Gyökere a győztes antanthatalmaknak arra a törekvésére vezethető vissza, hogy háborúval támadjanak Szovjet-Oroszország ellen, ott a bolsevizmust megsemmisítsék és a régi monarchikus polgári rendet helyreállítsák.«7 5 Ez volt az a politika, amivel még együttjárt Magyarországnak az antanthatalmak gyarmatává változtatása — amivel a magyar nép tömegei szembefordultak. Weltner erről így ír : »A magyar—orosz szövetség eszméje gyorsan hódított és a közvéleménybe vitt jelszavak valósággal nemzeti mozgalomnak tüntették föl az Oroszországgal szövetséges magyar Tanácsköztársaság megalakítását.«76 Szögezzük le, hogy ez esetben valóban »valóságos« nemzeti mozgalomról, az imperializmus rendszeréből való kiszakadásról volt szó. Az SzDP természetesen mindvégig kitartott a Wilsonra épített külpolitika mellett.7 7 A proletárforradalom győzelmét elősegítő legdöntőbb külpolitikai tényező a szovjethatalom fennállása, erősödése volt. Nagy szerepe volt a Vörös Hadsereg sikereinek.7 8 73 P. R. Р. Р. С. XII. k. 413. 1. 74 Jászi Oszkár i. m. 102. 1. »Mindig naiv realizmus az — írja—-, amikor az emberek nagy történelmi sorsfordulók okát egy hosszú okozati sor utolsó láncszeméhez fűzik. A magyar bolsevizmus igazi oka nem a Vyx-jegyzék, hanem annak hosszú genezise van. Sok évszázados osztályuralom, az utolsó fél évszázad megmérgezett nemzetiségi és szociális politikája, a Tisza-korszak erőszaka és korrupciója, az ötéves háború, a hadsereg megsemmisítését követő anarchia : mindez és sok más tényező vezetett el a proletárság diktatúrájához.« (Jászi Oszkár : Magyar kálvária, magyar feltámadás. 104. 1.) 76 í. m. 604. 1. 76 Weltner J. : Forradalom, bolsevizmus, emigráció. 141. 1. 77 A kommunista vasutasok : »Mit tettek a szociáldemokraták?« című röplapjukban március elején így leplezték le ezt a politikát : »a szociáldemokrata párt. . . megtagadja a közösséget az orosz munkás- ós paraszttanácsokkal, ellenben keblére öleli Wilsont, az amerikai milliárdos banditák fővezérét.« »Proletári szolidaritásuk nem ösztönzi őket arra, hogy a küzdő orosz munkástestvórek segítségére siessenek, ellenben belemennek abba, hogy a lengyel ellenforradalmároknak, a tőkéseknek a szovjet kormány proletárkatonái ellen fegyvereket szállítsanak.« — MMI. Archívum Röpiratgyűjtemény. II. 12/1919/28. 78 »A március 19-én délben megjelent »Az Est« című polgári lap —- írja emlékirataiban Böhm — ökölnyi betűkkel több, mint egy hasábnyi terjedelemmel feltűnő helyen közli azt a hírt, hogy az orosz bolsevikok győzelmesen nyomulnak elő Dél-Orosz-
