Századok – 1954
Tanulmányok - Várkonyi Ágnes: A Rákóczi szabadságharc kibonatakozása Erdélyben 15
56 VÂRKONYI AGNES 1704 elejére a népi kezdeményezés a kuruc csapatok segítségével ledöntötte a nemességet a szabadságharctól elválasztó falakat s ezzel előkészítette a talajt a szabadságharc mellé álló Erdély politikai, gazdasági és katonai megszervezése számára. III. A nemzeti összefogás megteremtése 1. A szentbenedeki, főleg pedig a bonchidai csatából hazajutott székely hadnagyok és katonák a kuruc híreket ós kapcsolatokat is magukkal hozták. Az Orosz Pálékhoz felesküdött székelyek visszatértek otthonukba, mert az Erdélyből kihúzódó csapatokkal nem akarták elhagyni szülőföldjüket. Ok teremtik meg az első összefűző szálat a magyarországi szervezett kuruc csapatok és a népi belső kezdeményezés között. Rabutin mindent megtesz, hogy még idejekorán eltépje ezeket a szálakat : elrendeli Henter Mihálynak, a Bonchidánál gondolkodás nélkül hátat fordított vicekapitánynak és a hadnagyoknak szigorú megbüntetését. A Bonchidáról megtért székelyeket kierőszakolt hűségeskü vei akarja lekötni a császár oldalán.12 6 A Székelyföldön — ahol az elmúlt 10 esztendő alatt évről-évre vette el a császár a régi kiváltságokat és elviselhetetlen terhekkel nyomorította a falvakat — termékeny talajra talált a felkelés terve, a fegyveres harc gondolata. A szervezkedést megkönnyítette a székelyek régi katonáskodási kötelezettsége,. meglévő hadszervezetük és a csíki, gyergyói, háromszéki medence bizonyos természetes védettsége. A vezetést a régi Tliököly-kurucoktól visszajött tisztek vették kezükbe. Háromszéken Székely Zsigmond »ki az előtt is Thökölyvel sokat bujdosék«, Henter Mihály, aki Bonchidáról hozta magával a kuruc barátságot és Nemes Tamás kezdi számbavenni, Rákóczi mellé hajlítani az embereket. Csíkban Sándor János, Tamás deák és Horváth György szítják az ellenállás tüzét.12 7 Rabutin tudta, hol inog legjobban talpa alatt a föld, ezért gróf Mikes Mihályt, Bethlen Ferencet és Henter Benedek fő-királybírót odaküldve — komoly fenyegetésekkel intette a székelyeket hűségre, a császár melletti kitartásra. Elrendeli a szófogadatlan, tumultust csináló emberek elfogatását.128 Késő kísérlet ez már arra, hogy a székelyek elfelejtsék évek nyomorúságát. A szervezkedés Rákóczi nevében és széles társadalmi alapokon kezdődött. A lecsendesítésükre küldött Henter Benedeket »árestálták, erőszakosan Rákóczi hűségére eskették«. Magukhoz eskették a passusokat tatár-betörésektől őriző hajd kat, akiknek Lázár Ferenc volt a vezetője. A parolát adni vonakodó német hajdúkát, akik ugyancsak a passusokat őrizték, levágták. Székelyföldön feszítve volt a húr ; január közepén úgy látszott, elérkezett az alkalmas pillanat arra, hogy a székelység nyíltan felsorakozzék Rákóczi zászlói alatt. 126 OL Gub. Pol. 1703/365,431; L. C. R. H. - I. 4-5. 1. ; Prot. Sees. 636. I.; Bethlen Önéletírása II. köt. 314. 1. 12 'Sándor János Csíkszéknek a követe volt 1702. máre 19-én, mikor a székek a székelyek adómentességének visszaállítását kérték. Sándor-család levéltára (szerk. : Sándor Imre). Kolozsvár, 1914.1. k.185.1. ; Horváth György »azelőtt Rabutin regement je főstrázsamesterének Donecnek szolgája lévén«, Cserei 326. 1. 128 Csutak, i. m. 16. 1. ; Cserei 326. 1. ; OL L. C. R. H. - I. 7. 1.
