Századok – 1954
Tanulmányok - Győrffy Sándor: Adalékok az antant hatalmak magyarországi politikájához (1919. január–március) 569
ADALÉKOK AZ ANTANT HATALMAK MAGYARORSZÁGI POLITIKÁJÁHOZ 585 tokát kényszerítsék vissza a magyar grófok uralma alá, amikor az amerikai imperialisták már régen rájöttek arra, hogy ezeket a népeket a benesek és í maniuk, a masarykok és bratianuk segítségével könnyebben igában tudják tartani. Történt még néhány kísérlet a kormány külpolitikai csődjének elodázására. A lapokban jelentéseket közöltek, hogy »a békekonferencia amerikai delegátusai között hajlandóság mutatkozik arra, hogy Magyarországnak pénzügyi szempontból segítségére legyenek. E célból Amerikában záloglevelek kerülnének elhelyezésre, amelyekért a magyar kormány vállalna szavatosságot. I Egy másik terv szerint egy amerikai pénzcsoport vállalna érdekeltséget a létesítendő önálló magyar jegybank alapításánál.«5 9 1919. március 13-án Garami és Böhm Bécsbe utaztak, Renner, Otto Bauer, Adler segítségét kérték. Mindhiába. 1 Az antant képviselőit egyenesen bosszantotta a magyar burzsoápolitikusok akadékoskodása, örökös prédikálása a »szentistváni állameszméről«, j »történelmi jogokról«. Őket már egészen más kérdések foglalkoztatták. ( 1919. március 6-án Kolcsak megkezdte a keleti fronton az általános támadást. Ezzel kezdetét vette az antant első hadjárata Szovjetoroszország ellen, j Az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Japán imperialistái — a fehérgárdista, mensevik, eszer, trockista, buharinista hazaárulók döntő csapást készültek mérni a világforradalom központjára : Moszkvára. Mit számítottak ilyenkor olyan, viszonylag lényegtelen kérdések, hogy román vagy magyar csendőrök tartják-e fenn a »rendet« Erdélyben? ! ; Károlyiék külpolitikája tehát csődöt mondott. A munkások és parasztok, a hazafias értelmiségiek rádöbbentek, hogy a »wilsonizmus« a szovjetellenes intervencióba való bekapcsolódást és az angol-amerikai imperializmus félgyarmatává válást jelenti — az arisztokrácia és a burzsoázia pedig azért fordult el Károlyi kormányától, mert az nem tudta megvédeni a »területi integritást«, az »ezeréves Magyarországot«, mert nem tudott »érdemeket« és zsákmányt szerezni a szovjetellenes intervencióban. De csődbejutott a kormány belpolitikája is. Sztálinnak a Kerenszkijkormány lelepleződéséről adott elemzése pontosan ráillik a »magyar Kerenszkij« — Károlyi kormányára is : »a koalíciós kormány tapasztalata megmutatta, hogy a koalíció a földesúr uralmát jelenti a paraszt fölött, akinek nem adják oda a földet, a tőkés uralmát jelenti a munkás fölött, akit munkanélküliségre kárhoztatnak, a kisebbség uralmát jelenti a többség fölött, amelyet martalékul dobnak oda a háborúnak és a gazdasági bomlásnak, az éhínségnek és a pusztulásnak.«6 0 A dolgozó tömegek ugyanis a kormány ígéretei alapján a forradalom következtében hatalomra került kormánytól azt várták, hogy átadja a földet a parasztságnak, bevezeti a 8 órás munkanapot, felveszi a harcot az éhínséggel, demokratikus szabadságjogokat ad a népnek. S most, négyhónapi keserű csalódássorozat után belátták, hogy a kormány nem adott sem földet, sem kenyeret, sem szabadságot. A százezerholdas latifundiumok fennmaradása, burzsoá terror a gyárakban, éhínség, politikai tömegterror : ez lett a hangzatos ígéretekből. A tömegek a saját bőrükön tanulták meg, hogyan fest a »wilsoni« demokrácia, az »amerikai demokrácia« — a gyakorlatban. 59 Ka-ssai TJjság, 1919. márc. 6. Sztálin Művei. 3. k. 325. 1. Két vonal.
