Századok – 1954
Tanulmányok - Várkonyi Ágnes: A Rákóczi szabadságharc kibonatakozása Erdélyben 15
A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC KIBONTAKOZÁSA ERDÍÍT.YBE!» % 55 kapitánnyal, Katona Mihállyal és Csatári István várbeli udvarbíróval elhatározták a vár csendes, vérontás nélküli feladását. Elhatározásukban nyilván az udvarbíró unokaöccsének, Csatári Zsigmond kuruc főhadnagynak volt nagy szerepe, aki december 10—13-án beszélt is bátyjával. Csak megerősítette őket szándékukban Rabutin üzenete, aki azt a parancsot küldte, hogy adják fel a várat, mert ő segítséget adni nem tud és menjenek be Szebenbe. December végén, karácsony napja előtt Teleki ír Kos Mihálynak Nagybányára : » vár feladásától idegenek nem vagyunk«. Tárgyalási feltételeiből még érezzük a főnemes gőgjét : a fejedelem küldjön olyanokat, akikkel tárgyalhat, mert »semmiképen Kővár vidéki emberrel — írja — accordázni nem akarok és nem is admittálom«. Teleki lenézi a várat állandó ostromzár alatt tartó Mósa Lászlót, és a környék népéből, főleg jobbágyokból verődött kurucokat. A megegyezést január 3-ára megírják, de az aláírás és a pecsét napokat késik. Teleki még mindig igen forgatta fejében a maga személyének hovafordulandóságát. . Végső elhatározásra Toroczkai levele késztette : »Nem javasolja, hogy egyik árestomból más árestomba menjek, — szűri le a tanulságot leveléből Teleki — hanem hogy felséges fejedelem és az igaz magyarok ügyének folytatására elmenjek.«12 4 Az accorda aláírása után bejelenti Rabutinnak, hogy nem megy Szebenbe. »Mert édes nemzetemnek ily igaz és szent ügyében szolgálni kívánok, lelkem ismereti ellen nemzetem ellen nem fegyverkezhetem.« Az általános helyzetre is utal : »Ugy látom, generális insurrectio vagyon, az elveszett és törvénytelen uralkodással eltapodtatott magyari szabadságot keresik«. A commendánsnak hasonló szavakkal jelenti be kuruccá hajlását : »Rákóczi, több magyarokkal együtt az ausztriai háztul eltapodtatott, és majd elveszett magyarok nemesi szabadságát keresi s azt felállítani igyekszik« — »Erdély, magam nemzete vérének árulója nem lehetek, magamat elvonnom nem lehet, lelkem isméreti ellen egyet kell értenem.« Azt ajánlja a német kommendánsnak, amivel Toroczkai őt intette : »Egyik árestombul másban — egyik várszorulásból másban ne menjen.« A commendáns maga is ígéretet tett, hogy Kolozsvárott majd, ahová Kővárból megy, Rákóczi ügyét segíti. »Arra is kötelezé magát, hogy többeket is hajt a felséges fejedelem hűségére«. Teleki minden szép szava ellenére még bizalmatlan a felkelők iránt ós kijelenti, hogy amíg Rákóczival nem beszél, nem teszi le a hűségesküt. Kővárt Kos Mihály három zászlóalj gyalogsága veszi át ( j anuár 18-án). A német commendáns hadnagy megmaradt katonáival Kolozsvárra vonul, Teleki pedig Somlyón át Miskolcra indul Rákóczihoz, miután előzőleg már jelezte jöttét a fejedelemnek. Kővárral az egész Szamosvidék legjelentősebb erőssége került így kuruc kézbe. Az erdélyi császári csapatok elvesztették a Kolozsvártól északra fekvő területen utolsó erősségüket is. A vár megvétele a környékbeli felkelők kitartásának, a kuruc propagandának s a várvédő katonák bátor, kurucokhoz állásának eredménye volt.125 124 Teleki-napló okt. 15,17,24,nov. 10.20.; OL L.C.li.H.-I. 10-11.Mósa László Sennyei Istvánhoz Somkút £1703) nov. 16. A. R. I. 179. ; Teleki-napló jan. 12.; »remélem, hogy Toroczkai István uram fascinálván és conturbálván elméjét.« Czegei Vass-naptó jan. 23. MHHS 35. k. 376. 1. 125 Teleki-napló jan. 17. Teleki Rákóczihoz írott levelére Teleki-napló febr. 2.; a kővári vár feladására: Capituláció Kőváriensis, Remete 1704. jan. 17. OL A Rákócziszabadságharc le\ éltára 1/2. f.; Inventarium 1704. jan. 18. 4. uo., Szakái-napló jan. 22. T. E. H. 56. 1. ; Cserei 323. 1.; Czegei Vass-napló jan. 22. MHHS 35. k. 376.1. és a Telekinapló.
