Századok – 1954

Tanulmányok - H. Balázs Éva: A parasztság helyzete és mozgalmai (1780–1787) 547

.562. H. BALÁZS ÉVA világlátott kiszolgált katonák, Bana János és Hőgye János tanácsára úgy döntöttek, hogy »jobb nekik a fejekhez menni, mint sem a lábokhoz«. Titkos megbeszéléseken pénzt adtak össze és Bécsbe mentek igazságukért. Hőgyét az urasági tisztek véresre verték, de a tiltakozások, kérvényezések, szolgálatmegtagadások nem szűntek meg, tehát a megye kénytelen volt a vizsgálatot lefolytatni. Kiderült, hogy a helység újjárendezése címén a földesúr leromboltatta a házakat, s adott ugyan 50 kéve nádat, többeknek pedig égetett téglát, de azért csak a gazdag (engedelmes) parasztoknak nem kellett fizetniök, a szegényektől .megkövetelte az építőanyagra a pénzt. Annak ellenére, hogy a földesúri visszaélés nemcsak bebizonyosodott, hanem újabb ponttal bővült, a helytartótanács meghallgatja a megye javaslatát, hogy az említett két mozgalomvezetőn kívül a szegényparasztok közül többeket tiltsanak ki a megye területéről. A vádlottak, akik most már börtönben vannak, nincstelenek, se házuk, se állatuk. Bár »ezen háborítóknak egy szava több, mint a tanácsnak ezer meg ezer közjóra célzó szava vagy szándéka«, a gazdagparasztok, a földesúr és miegye együttes fellépése a szegénység vereségét hozza, az állam a tehetős adózót, nem az igazságot védelmezi. Jellegében és eredményében hasonló a ceglédi mozgalo

m. A város gazdagparaszt-vezetősége és a plebejus lakosság' között már evek óta ellentét volt. Cegléd városa a feloszlatott klarissza apácarend birtoka volt s átmenetileg kamarai kezelés alatt állt. A város szegénysége Pölyhös Imre takács és két társa vezetésével elhatározta, Bécsben fogja kérvényezni az apácák földjének a parasztság közötti szétosztását. A tömeg követelésének engedve a tanács beleegyezett Pölyhös elküldésébe, de amikor az — természetesen dolgavégezetlenül — visszatért, számonkérte tőle az út költségeit, az eredménytelenséget. Pölyhös üldöztetésére a lakosság azzal felelt, -hogy az apácaföldek bérlőivel szemben megtagadta a szolgáltatásokat. A megye katonasággal .fenyegetőzött. A mozgalom befejezése az lett, hogy a három vezetőt, miután a felsőbb hatóságok felé számszerűen kimutatták, hogy szegény, adósságterhelte emberek, nyolc fegyveres kíséretében Abonyon és Tószegen keresztül a megye határ ár a kísérték, s onnan örökre kitiltották. Több vádlott-társuk börtönt — botbüntetést szenvedett, köztük egy öreg emberre 100 botütést mértek. A kisemmizett Pölyhös igazságkereső kérvényeivel még a későbbi évek során is találkozunk, de ügyét éppúgy nem intézik el kedvezően, mint más »turbulens« elemét. Említést érdemel a gyönki német parasztok ügye, mely nyolc évig foglalkoztatja a hatóságokat. Mozgalmuk antifeudális, de a parasztság rétegei közti ellentét itt is megjelenik. A mozgalmat az váltja ki, hogy a helység több birtokosa a regulációk során közel 3000 hold irtásföldet elvett a zsellérektől s ezt a telkes jobbágyok telkéhez csatolta. A birtokosok ezzel azt akarták elérni, hogy a föld után robotot vehessenek igénybe. A Bécset többízben megjáró zsellérek tiltakozása ellenére végül bekövetkezik a katonaság kiréndelése, mely. az új reguláció megejtésénél megfékezi a parasztságot. így nem robban ki felkelés, amitől már az egész Tolna megyei nemesség tartott. A parasztság helyzetét szabályozó további rendelkezések A paraszt megmozdulások kapcsán a hatóságok kegyetlenül jártak el, a parasztság minden esetben alul maradt. Kitűnik tehát,, hogy a jobbágyrendelet a feudális jogrendszer megreformálása nélkül írott malaszt. Az úriszék„