Századok – 1954
Tanulmányok - Várkonyi Ágnes: A Rákóczi szabadságharc kibonatakozása Erdélyben 15
A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC KIBONTAKOZÁSA ERDÍÍT.YBE!» % 39 hadinépe számára, akiket ezekben a napokban kezd »rendelt« sereggé szervezni, fölöttébb nagy veszélyt jelent egy esetleges erdélyi hátbatámadás. Rabutinnak csak látszólagos célja Kővár megsegítése. Kővár válságos helyzetben volt. A védők kijelentették Telekinek, hogy »ha ostromlani jönnek a külsők, azaz a kurucok, ők magokat nem vesztegeték, sőt idején megtudjuk hogy sem mint miattunk elvesszenek, inkább másképen kénytelenéttetnek gondolkozni«. Teleki igyekszik kétoldalról biztosítani magát; többrendbeli levélben kér Rabutintól sürgős segítséget, de a várat körülzárva tartó kurucok parancsnokával, Szintai István főhadnaggyal is megkezdte a tárgyalásokat az erősség átadásáról. Aznap estére tervezték a kezesek kicserélését, Teleki már kiküldte a hitlevelet, de Kővár feladásából megint nem lett semmi, mert Rabutin szeptember 13-án déli 12 órakor, a Kolozsvárnál hozzácsatlakozott Bethlen Sámuellel együtt bevonult a várba. 25 kornétaalja lovas német, 500 lovas rácz, 400 muskétás, 4 sugárágyá volt vele, Bethlen Sámuel 500 lovas székelyén kívül.6 8 A felelősségrevont Teleki azzal vágta ki magát, hogy számított Rabutin megérkeztére, s addig úgy gondolta, kihúzatja a tárgyalásokat. Rabutin részletesen kikérdezte Telekit Rákóczi holléte, seregeinek létszáma felől, majd elárulta valódi célját : »Mon ieur Teleki készüljön Kegyelmed, mert magammal elviszem Szatmár alá, felkeresem Veled Rákóczi fejedelmet«. »A lovam az obsidioban eléhezett ; nincsen lovam arra való« — húzódott Teleki a számára kényelmetlen úttól. »Van nekem, adok én ; van magyar nyerged, s nyergeltesd meg«, de Telekinek mégsem kellett Rabutinnal Szatmár alá mennie. Az Érc-hegység vidékein egyre fenyegetőbb tömeggé szaporodtak a kurucok, egész Erdélyben számolni kellett egy általános felkelés kirobbanásával. Rabutin a hírek hatása alatt eltért eredeti tervétől : »Na én már csak befelé megyek. — változtatta meg szándékát — mert Szatmár nincs az én commendómban, hanem Erdély. Bánnám, az rebellisek tul a földnépét confusioban hoznák.« így történt, hogy Rabutin lemondott Rákóczi megtámadásáról és szeptember 15-én visszaindult Erdélybe. Hadai rövid kétnapos kővári tartózkodásuk alatt végigpusztították az egész környéket. Kővárt, ahol nem sok segítséget hagyott, Mósa László a föld népével ismét körülzárta. A várból pedig — mintegy válaszul Rabutin erősítésére — négy hajdú ismét kiszökik.69 A nyárvég erdélyi hadieseményeit a brádi győzelem és_ a szentbenedeki csata zárja le, s ezzel végleg megerősödik a kurucok fölénye Észak-Erdélyben és az Érc-hegység vidékén. A bélfenyéri győztes kuruc csapat a Fekete-Körös völgyei közé behatolva Brádnál ütközött meg Száva Mihály zaránd-megyei és zalatnai nemesekből, kolozsvári fizetett katonákból, s két kompánia németből álló seregével (szeptember 19-én). A kurucok győzelmét Száváék veszteségén mérhetjük le ; seregét szétszórták, vicecolonellusuk, gróf Koszta egy kapitánnyal együtt elesett.70 Másnap Bethlen Sámuel" serege is hasonló sorsra jutott. Rabutin visszaindulva Szeben felé, Bethlen Sámuelt csapatával Szamosújvárhoz rendelte a kurucok szemmeltartására, Rákóczi pedig a visszavonuló császári generális után Ilosvai Bálint vezetésével kétezer lovas kurucot küldött. A sereg előőrsei, Szuhay és Kaszás a generális csapatát eltévesztették szemük elől és helyette Bethlen Sámuel seregét lepték meg, mely a Szamos völgyében útban volt 68 A kővári eseményekre ld. Esze T., i. m.-ben 98 — 99. 1. idézett adatait. 69 Teleki-napló szept. 14., 17.; idézi Esze T., i. m. 99. 1. 70 OL Gub. Pol. 1703/277,279, 287, 302, 303; L.С. R. L.-H. 476-477.1.; Telekinaplónak a brádi csatára vonatkozó megállapítása nem hiteles.
