Századok – 1954

Tanulmányok - Várkonyi Ágnes: A Rákóczi szabadságharc kibonatakozása Erdélyben 15

32 VÁRKONYI ÁGNES tömlöczből ellabált gyilkosok s egyéb gonosz tevők« útonállók és effélék. »Pásztorok kenyerén éltek, némely falukba beüzentek élést kértek«, »némelyek magukrul formált hireket hintegettenek«, »az hire is azért'nevekedett volt, annyira egymást az ollyan Pásztorok s gonosz emberek megfélemlitetvén.«45 A szigorú intézkedések, figyelmeztetések azonban nem tudták sem meg­félemlíteni, sem elkedvetleníteni a lakosságot. A falvak lakói barátai és bujta­tói, támogatói voltak a bujdosóknak, soha nem tekintették őket tolvajoknak, gonosztevőknek, hanem vitéz embereknek, akik szembeszállnak a fennálló renddel, a népet elnyomó császári hatalommal és az elnyomók parancsait készségesen végrehajtó Guberniummal. A Limbán lakó Csiszár Gergely, mikor a tolvajok felől érdeklődtek tőle, azt válaszolta »igen is itthon voltam és beszéllettem is vélek, nem ugy kell azok felől gondolkodni, hogy azok Tolvajok volnának, mert azok vitéz emberek, azoknak három-három hópénzek jár, minden háznál tiz-tiz török kilinekkel befedett lovaik vadnak, magok pedig mind páncélosok«, Csiszár Gergely egy pohár bor köszöntésével fejezi be mon­danivalóját, mely messze jár a valóságtól, de a parasztság vágyát juttatja kifejezésre »a Gubernium egészségéért, Isten változtassa Principátussá, mert irni is nehezen tudom azt a Guberniumot.«46 Az erdélyi fejedelemség vissza­állítását az erdélyi kuruc harcok teszik majd lehetővé, de gondolata már meg­csillan itt az első csíráknak örvendő ember beszédében. 1702 nyarán Erdély olyan, min' a forrongó láva, nap mint nap tartani lehet egy általános felkelés kitörésétől. Az idegen elnyomás a feudális ellen­téteket is kiélezte, mert a jobbágyok fokozott gyűlölettel fordultak a császá­riakat kiszolgáló főuraik ellen. Az elégedetlenség helyenként nyílt ellenszegü­lésbe csapott át, mert Erdélynek már csontjáig hatolt a Habsburg-iga, de a bajok forrását a különböző társadalmi csoportok helyzetüknek megfelelően másban és másban látják. * A bujdosó kuruc mozgalom mellett ott van a román jobbágyok tilta­kozása az Unió ellen. A torockóiak is elérkezettnek látják az időt, hogy ismét felvessék évszázados pörüket, kiharcolják régi szabadságukat s megszabadul­janak a földesúri függés alól.47 Az erős katonai elnyomás a szétszóródottság, a különböző társadalmi rétegek sokszor nem egyirányú érdekei, törekvései, a vezető hiánya azonban megakadályozták azt, hogy ez a sok elégedetlenség már 1703 előtt egyetlen közös felkelésben lobbanjon lángra. II. A kuruc mozgalmak társadalmi bázisának kialakulása 1. A Rákóczi-szabadságharc fegyverbeszólító kiáltványa, a brezáni pá­tens Erdélyország lakóihoz is eljutott. Nagybányáról egy tanácsbeli ember több másolatot küld Teleki Mihály­nak Erdélybe. így értesül Rabutin a franciára fordított kiáltvány lelkes szavaiból a Rákóczi-szabadságharc zászlóbontásáról. 46 OL L. C. R. L.-H. 344. 1. 46 OL L. C. R. H.-G. 770. 1. 47 Jakó Zsigmond : Adatok a torockói jobbágylázadások történetéhez. Kolozsvár. 1945. (Kny. Erdélyi Múzeum 1945. 1 — 2 f.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom