Századok – 1954

Szemle - Magyar Május Elsejék (Ism.: Lukács Lajos) 222

SZEMLE 223 középiskolai történelemoktatásunkban elmélyítsük a magyar munkásmozgalom történetének a tanítását. A dokumentumkötet két részből áll, magából a május elsejékre vonatkozó dokumentumokból, mely a kötet kétharmad részére terjed ki és az előtanulmányból, mely a magyar május elsejék történetével foglalkozik. A május elsejék történetére nézve a kötet igen jelentős dokumentam-anyajot mutat be, moly levéltári és sajtóanyagra egyaránt kiterjed. Bár meg kell jegyezni, hogy a kutatást ki lehetett volna szélesíteni és az 1918 előtti anyagban több olyan dokumentumot lehetett volna közzétenni, mely az uralkodóosztályok, a reakciós kormányzat politikájára, a május elsejékkel kapcsolatos félelmére, rettegésére utalnak (különösen az 1900—1914 közötti időszakra vonatkozóan). Ilyen bizonyítékok nemcsak a bizalmasabb levéltári állagokban akadnak, de a polgári sajtóban is, melyet fővárosi és vidéki viszonylatban egyaránt fel lehetett volna dolgozni. Az 1918-ig terjedő időszakra vonatkozóan közzétett kb. 100 dokumentumból 65 a Népszavából került ki, ami kétségtelenül a dokumentumgyüjtés bizonyos egyoldalúságára utal. Minden bizonnyal még jelentős és számos részletet jobban megvilágító, bizonyító anyagok kerülhetnek elő a munkássajtóból általában, az egyes szaklapokból, a nemzetiségi munkás-szekciók újságjaiból. A Horthy-korszakra vonatkozólag is szükségesnek mutatkozott volna a kormányzat politikájának, május elsejékkel kapcsolatos intózkedésemek és manővereinek dokumentumokkal való szélesebb alátámasztása. Különösen a 30-as évekre vonatkozólag érezhető ez a hiány. Kétségtelenül nagy nehézségbe ütközik az ellenforradalom időszakában lezajlott május elsejei ünnepségek, tüntetések bizonyító anyagainak összegyűjtése, hiszen a terror körülményei között lezajlott május elsejei ünnepségek, különösen ha azok a munkásság harcos kiállásához kapcsolódtak, legfeljebb az ;

llegális kommunista sajtó vagy röpiratok hasábjain talál, hattak helyet és jóformán kiszorultak a szociáldemokrata és polgári sajtóból. Éppen ezért fokozott súlyt kellett volna helyezni, az illegális röpiratok mellett a kormányzati iratok tanulmányozására. A közzétett dokumentumok jelentős része inkább a Kommunisták Magyarországi Pártjának, a Magyarországi Szocialista Munkáspártnak május elsejei felnívásait mutatják be és csak kisebb részben bizonyítják a munkásság tényleges megmozdulásait, tüntetéseit május olsejón. így nem látható, hogy 1923 és 1929 között, továbbá 1939 és 1942 között a munkásság milyen formában ünnepelte május elsejét, voltak-e megmozdulások, tüntetések ez alkalmakból. Gazdagította volna a dokumentumkötet anyagát, ha a gyújtós köre kiterjedt volna az egyes nagyobb üzemek irattáraira is, ós a munkásmozgalomban aktívan résztvett munkások körében is adatokat gyűjtöttek volna. A továbbiakban szükségesnek látszik néhány problémát felvetni a dokumentumok közlési módszeréről. Nem emelhetünk az ellen kifogást, hogy egyes iratokat, sajtóközleményeket nem teljes terjedolemben közöl a kötet, de annyi feltétlenül megkívánható, hogy az iratok részlegességére megfelelő magyarázó utalás történjók. A kipontozás önmagábanvéve még nem mond sokat, legfeljebb arra utal, hogy itt valami hiányzik. Hiányolható, hogy megfelelő jegyzetekben nem kapunk magyarázó, eligazító útmutatást az egyes iratokkal kapcsolatban. (Az előtanulmány erre nem ad választ). A hatósági iratok egyes kijelentéseinek félreórthetősóge, a sajtóközlemények nem minden esetben feltétlen megbízhatósága, az illegális röpiratok egyes kitételei ezt szükségessé tennék. Ezen túlmenően, egyes személy- ós helységneveknél is szükségesnek látszik felvilágosító utalás. Utalni kívánunk arra, hogy a dokumentumokat bevezető előtanulmánynak egyik lényeges feladata éppen az lehetett volna, hogy a közzétett levéltári-és sajtóanyagokra vonatkozóan megfelelő felvilágosítást nyújtson. így szóljon az anyaggyűjtés, kiválogatás szempontjairól, a kutatás köréről és jelölje meg egyben a további feladatokat is ezen a téren. Sajnos, az előtanulmányban ezekre a problémákra nem kapunk megfelelő választ. A »Magyar Május Elsejék«-ről szóló tanulmány összefoglaló történetét adja tárgykörének 1890-től napjainkig terjedően. A szerző a magyar történelem, illetve a munkásmozgalom periodizációját vette helyesen alapul, ezzel is kifejezésre juttatja a magyar májusok szoros összefüggését a nemzeti történet, a magyar munkásmozgalom történetének egészével. Ezt a gondolatot azonban az anyag részleteiben történő kifejtésénél több vonatkozásban csak hézagosan látjuk alkalmazni. így számos példa akad «rra, hogy hiányos az összefüggés a május elsejei ünnepségek és a kor általános története, a munkásosztály harci feladatai között. Ilyen körülmények között több esetben a május elscjoi ünnepségek önmagukban állnak, nam kapnak megfelelő magyarázatot, jelentőségük nem mutatkozik meg kellőképpen. így utalhatunk az első, 1890-es május elsejei ünnepségekre, melyek az imperializmusra való átmenet, a monarchia kormányzati válságának ós a nemzetiségi mozgalmak megerősödésének körülményei