Századok – 1954
A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Roller; Mihail: A Román Népköztársaság történetkutatásának néhány problémája 196
208 JUH AIL BOLLElt beszélve Beszarábia lerohanásáról és a bűnös szovjetellenes háborúról. Ezért követnek el súlyos, nacionalista-burzsoá hibákat e háborúk egyike-másika jellegének megítélésénél mind az egyetemi tanszékeken, mind a Történeti Intézetekben. Elemezve az 1917—1944 közötti történelmi korszakot, Mihail Boller akadémikus rámutat a Nagy Októberi Szocialista Forradalom világtörténelmi jelentőségére. Az előadó bemutatja, hogyan alakította át a burzsoázia és a földbirtokosság Romániát az imperializmus előőrsévé a szovjet állam határán. Elmondja, hogyan lendült fel az országban a forradalmi mozgalom a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására s hogyan vezették előbb a kommunista csoportok, majd a Romániai Kommunista Párt a munkásosztálynak a Szovjetunió forradalmi védelméért folyó harcát. Kimutatja, hogy Románia legújabbkori története az Októberi Forradalom hatása alatt alakult. Kiemeli a gazdasági fejlődés és az osztályharc konkrét formáit a sajátos romániai vonások figyelembevételével a forradalmi lendület éveiben (1917— 1923), a kapitalizmus viszonylagos megszilárdulásának éveiben (1923—1929) és az általános válság idején (1929 — 1933), mikor az ipari válság ráoltódott az agrárprobléma megoldatlanságából következő mezőgazdasági válságra. Vázolja a második világháborút megelőző évek és a búnös szovjetellenes háború idejének harcait. Ebben az egész korszakban az imperialista trösztök, amerikai, angol, német stb. cégjelzés alatt, mindinkább alávetik Romániát. Ezeket a problémákat elemezve — folytatja az előadó. — Sztálin elvtársnak a modern kapitalizmus alapvető gazdasági törvényéről szóló tanítása fényénél megállapíthatjuk, hogy a kapitalizmus világrendszere általános válságának első szakaszára vonatkozólag nem lepleztük le határozottan történeti tanulmányokban és dolgozatokban azt a kegyetlen kizsákmányolást, melyben a munkásosztálynak a burzsoa-földbirtokos rendszer alatt része volt és azt sem, hogyan nyilvánult meg kézzelfogható módon a dolgozó nép rovására az imperialistáknak a maximális profit utáni hajszája, hogyan fasizálták Romániát és sodorták bele a szovjetellenes háborúba. Még nem készítettünk tanulmányokat arról, hogyan szervezte és vezette a Romániai Kommunista Párt az egész nép harcának forradalmi hagyományait, hogyan védelmezte a Romániai Kommunista Párt Románia nemzeti érdekeit azzal a harccal, melyet a Szovjetunió iránti baráti politikáért és az országnak az amerikai, angol, német imperialisták által való leigázása ellen folytatott, hogyan harcolt a Romániai Kommunista Párt a párt bolsevizálásáért, leleplezve a Gherea-féle maradványokat, a pártba behatolt idegen befolyásokat, hogyan fedezte fel Luca ellenséges, ellenforradalmi akcióját, melyet Pauker és Georgescu támogattak s hogyan biztosította ós biztosítja a Romániai Munkáspárt Központi Bizottsága a marxista-leninista politikát a Román Népköztársaságban a szocializmus építéséért folyó harcban. Az előadó ezután kifejti, hogy milyen szerencsétlen következményekkel járt Romániára nézve a fasiszta diktatúra bevezetése s az országnak a hitlerizmus csatlósává váló alakítása. Ugyanakkor rámutat arra, hogy milyen történelmi jelentősége van annak, hogy a dicsőséges Szovjet Hadsereg felszabadította Romániát a fasiszta iga alól, majd a Romániai Kommunista Pártnak Gh. Gheorghiu-Dej vezetése alatt az Antonescu-féle diktatúra megtöréséért folytatott harcát, a népi demokratikus rendszer bevezetését és a népi demokratikus rendszer fejlődési szakaszait fejtegeti. A népi demokratikus rendszer első szakaszának antifasiszta, antihnperialista és antifeudális jellege volt. A Romániai Kommunista Párt irányításával a munkásosztály vezette a dolgozó nép harcát a burzsoa-demokratikus forradalom befejezéséért. Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs rámutatott arra, hegy »a párt V. kongresszusa nem láthatta előre, milyen konkrét formákat fog ölteni a burzsoa-demokratikus forradalom befejezése. Nálunk ez a folyamat Romániának a szovjet állam katonai ereje által végrehajtott felszabadítása után ment végbe, ami megnyitotta országunk számára a demokratikus fejlődés útját, lehetőséget adott a román népnek, hogy saját kezébe vegye sorsát s a saját érdekeinek és akaratának megfelelő államrendet alakítson ki.«15 Ez az annyira fontos probléma, a forradalom hazánkban, még nem foglalkoztatta komolyan történészeinket. Nem készültek tanulmányok a hazai forradalom második szakaszára, a népi demokratikus forradalomról a szocialista forradalomra való átmenetre vonatkozólag sem. Pártunk politikáját a szocializmusnak Sztálin elvtárs által feltárt alapvető gazdasági törvénye irányítja : »az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének biztosítása a szocialista termelésnek a legfejlettebb technika alapján történő szakadatlan növekedése és tökéletesedése útján.«1 6 A párt vezetése alatt a szocialista ipar, elsősorban a nehézipar építéséért folytatott harc, a legújabb technikának bevezetése országunkban a Szovjetunió szocialista ls Gh. Gheorghiu-Dej : A Párt 30 éves harca Lenin és Sztálin zászlaja alatt. II. kiad. Bncure?tl, 1952. 34.1. " Sztálin, i. m. 41. 1.
