Századok – 1954

A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Roller; Mihail: A Román Népköztársaság történetkutatásának néhány problémája 196

A KOMÁN NÉ.PKÖZTÁBSASÁG TÖRTÉN ETKCTATÁSÁNA К NÉHÁNY PROBLÉMÁJA 203 •ahhoz, hogy tanulmányozzuk a kapitalizmus keletkezésének problémáját a román országokban. Nagyfokú tisztázatlanság uralkodik abban a kérdésben, hogy hogyan keletkezett a kapitalizmus a román országokban. Egyes történészek arról beszélnek, hogy a kapitalizmus а XVIII. század második felében jelentkezik, mások szerint nem lehet kapitalizmusról beszélni, csak а XIX. század második felében. Még vannak olyanok is, akik tudatosan vagy öntudatlanul St. Zeletin burzsoá ideológus régi téves nézeteit elevenítik fel. A manufaktúrák megjelenését a román országokban közvetlen kapcsolatba szokták hozni a kapitalizmus megjelenésével. Még nem tanulmányozták alaposan a manufaktúrák fejlődési folyamatát a román országokban, hogyan biztosították a manufaktúrák az árutermelést eleinte jobbágyi munkaerővel, a manufaktúra tulajdonosának birtokán élő jobbágyparasztok munkaerejével, hogyan kezdtek később a manufaktúrák bérm,unkaerőve\ termelni. Az árutermelés problémáját közvetlen kapcsolatba szokták hozni a kapitalista termeléssel (»Románia történetére vonatkozó okmányok« c. gyűjtemény előszava). Sztálin elvtárs hangsúlyozta azt a marxista-leninista tételt, hogy az árutermelés régibb, mint a kapitalista termelés. Létezett a kapitalizmust megelőző, más társadalmi formációkban is. Az egyszerű árutermelésnek kapitalista árutermeléssé való átalakulásának folyamata olyan probléma, melyet tisztázni kell a román országok kapitalizmusának keletkezésére vonatkozó tanulmányok során. Az utóbbi években növekvő érdeklődés mutatkozik a Horia-felkelés és a Tudor Vladimirescu által vezetett 1821. évi felkelés problémái iránt. De az elkészült munkák (ld. pl. S. Stirbu, »Studii« 1952. 1. sz.) elhanyagolják a kor gazdasági kérdéseit, bármilyen szempontból is tárgyalják a témát. Ki kell emelni azt a tévedést, melyet elkövetünk, mikor a XIX. századelej i kapitalista fejlődést Románia egész területén általánosságban, egyenlősítve tárgyaljuk. A probléma tárgyalásánál tanulmányozni kell a közös.vonásokat, de a moldovai, munténiai és erdélyi kapitalizmus keletkezésének ós fejlődésének különböző vonásait is. Ugyanígy általánosságban beszélnek a török elnyomásról s nem veszik tekintetbe, hogy ennek az elnyomásnak a következményei a török birodalom fejlődésének és felbomlásának különböző szakaszai szerint különbözőek voltak. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt, hogy Oroszországnak a XVIII —XIX. század folyamán a török birodalom ellen viselt háborúi s az azok során aratott győzelmek objektíve haladó szerepet töltöttek be a román országok történetében, objektíve jótevő, pozitív következményekkel jártak a termelőerők viszonylagos fejlődése, a kereskedelem szabadságának kivívása tekintetében, valamint a népnek a török iga lazításáért, majd lerázásáért folytatott harca szempontjából. Másrészt tanulmányozni kell azt a sokféle utat, amelyen keresztül az angol, francia, német stb. tőke a román országokba behatolt és azokat alávetette. Az angol és francia tőkének elég fontos szerepe volt a török elnyomás meghosszabbításában, mely a XIX. században jobbára angol-francia elnyomást jelentett török cégjelzés alatt. •Sokat beszéltek arról az érdeklődésről, melyet az angol kapitalista kormány országunk búzája iránt tanúsított. Érdemes volna pl. kimutatni, hogy mennyiben áll fenn kapcsolat az angol-francia tőke behatolása és a román országok néhány posztómanufaktúrájának megszüntetése között a XIX. század első felében. Joggal állítják, hogy a XIX. század második felében az 1861. évi törvényhozás ós a függetlenség 1874. évi kivívása után a romániai kapitalizmus üteme meggyorsult. De a kapitalizmus XVIII. századvégi és XIX. századi létrejöttének és fejlődésének tudományos tisztázásához még komoly tanulmányokra van szükség. Ezekben a tanulmányokban figyelmet kell fordítani az 1821-es felkelés körüli, a XVIII. századvégi stb. gazdasági helyzetre. Annak ellenére, hogy az elmúlt években sokat írtak az 1848-as eseményekről, ma. sincs alapos tanulmányunk, mely a román országoknak gazdasági alapját tárgyalná az 1848-as forradalmi évben. Ugyanígy tanulmányozni kell az iparfejlődés viszonylagos meggyorsulását a XIX. század második felében stb. E tanulmányok készítésével egyidejűleg meg kell szüntetni azt a zűrzavart, mely a nemzettéválás és a nemzeti állam tekintetében fennáll. Sztálin el V társ a nemzetnek klasszikus meghatározását adta. Rámutatott arra, hogy a nemzet alkotó elemei a kapitalizmus előtti korszakban is megvoltak, de a nemzet, mint olyan, csak a kapitalista formációban alakul ki. Sztálin elvtárs vázolta a nemzettéválás folyamatát a burzsoá nemzettől a szocialista nemzetig s rámutatott mindegyiknek a jellemző vonásaira. Ennek a tanításnak a nyomán tanulmányoznunk kell a burzsoá nemzetté válás folyamatát a román országokban, ennek a folyamatnak szakaszait és sajátos vonásait.