Századok – 1954
Vita - Sándor Pál–Berend Iván: Gazdaságtörténetírásunk és oktatásunk néhány kérdése a párt- és kormányhatározatok útmutatásai után 189
GAZ DASÁGTÖBT ÉS KT í К ÁSU .N К ÉS -OKTATÁSUNK NÉHÁNY KÉRDÉSE 195 egy átlagos családból (öt fő, gyerekkel együtt) a viszonyok kényszerűsége következtében legalább ketten dolgoztak. Ennek figyelmen kívül hagyásával alakulhatott ki azután olyan eredmény, hogy a legeslegelemibb élelmezési költségeken túl nem maradt semmire pénze a munkásnak. Hova vezethet az ilyenfajta túlzás? Arra, hogy nem hiszik, nem is hihetik el, amit tanítunk, és hogy ez elő is fordult, azt maguk az egyetemi hallgatók hozzánk feltett kérdései is bizonyítják. Nem kell megsérteni a tényeket, nem kell túlozni, torzítani, hiszen éppen mi és csakis mi vagyunk abban a szerenesés helyzetben, hogy a tények puszta valósága is minket igazol. Hozzá kell még tenni, hogy a baloldalias túlzásokat csak egy lépés választ ja el a felületességtől, ha kell: felelőtlenségtől és bizony nem egyszer meg is tettük ezt a lépést. Ha valaki hozzákezd valamilyen kérdés vizsgálatához,az általános elméleti tanulságok, a tapasztalat és érzék által adódó kiinduló elképzelései vannak. Ezeket a hipotéziseket azután a tények és adetok sokszoros tüzében próbálja ki, veti el azokat, melyek nem állják ki a próbát ; javítja, kiegészíti, amelyek arra szorulnak, megtartja, ami helyesnek bizonyult. És ennél a pontnál léphet közbe a felületesség, mint baloldalias túlhajtás. A kiinduló szempontokat nem vizsgáljuk felül eléggé a tények alapján — és, ha jól is ismertük ugyan Sztálin elvtárs mondását, mégis ha a tények nem egyeztek előzetes elképzeléseinkkel, előfordult, hogy úgy gondoltuk. — jaj a tényeknek. Hogy egy kiragadott példát mondjunk saját munkánk köréből, elég hivatkozni a munkaintenzitás növekedésének vizsgálatára a gyáriparban. Itt abból indultunk ki, hogy az intenzitásnak növekednie kell és ezért egyszerűen nem közöltük az akkord-bérezés elterjedésének alakulását 1900 és 1910 között, csak az 1910-es helyzetképet hoztuk, mivel az arány 1900-hoz képest visszaesett, vagyÍ3 a tények látszólag cáfolták elképzeléseinket. Azóta ezen a téren pótoltuk a mulasztást és természetesen az alaposabb vizsgálat tényei megmutatták, hogy nemcsak az akkord-bérezés, hanem az intenzitás más formáinak terjedésével az intenzitás valóban fokozódott, vagyis a tények így is minket a marxizmus tanítását — igazolták. Fel lehet vetni azt is, hogy vájjon véletlen jelenség-e, hogy a kapitalizmus időszakára vonatkozóan senki nem foglalkozott a kereskedelem történetével, a gazdaságtörténetjegyzet ennek megfelelően г belkereskedelemre vonatkozólag nem is érinti ezt a kérdést. Világos, hogy ez nem véletlen, hanem nagyon is összefügg a kereskedelem kérdéseinek elhanyagolásával a jelenben. Fontos'feladat, hogy foglalkozzunk a város és falu közötti áruforgalommal, a kereskedelmi hálózat kiépülésével és sajátosságaival, nem utolsó sorban a külkereskedelem kérdéseivel (ismét jellegzetes túlzással eddig ugyanis a külkereskedelem alakulásával csak a függő helyzet illusztrálása, bemutatász kapcsán foglalkoztunk). Ami a mezőgazdaságot illeti, itt egyik fő hibánk, hogy a termelési viszonyokat kissé öncélúan kezeltük és elhanyagoltuk a mezőgazdasági technika, a mezőgazdasági termelés, a mezőgazdasági munka termelékenységének fontos kérdéseit. Különösen elhanyagoltuk az agrárpolitika vizsgálatát, illetve hatásának figyelembevételét a termelésre. Természetesen ezeknek a kérdéseknek az elnanyagolása is összefügg a jelenépítésünkben elkövetett hibákkal. Általában el lehet mondani hogy kevés súlyt helyeztünk a múltbeli fejlődés eredményeinek feltárására — a negatívumok mellett a pozitív jelenségekre. Ezen a téren az utóbbi időben bizonyos vonatkozásokban a haladó hagyr ományok hangsúlyozása, — másrészt sokszor a makacs tények hatására történt ugyan változás, de több figyelmet kell fordítanunk az olyan eredményekre., a gazdasági, politikai élet minden területén, — hogy ne mondjunk mást, a mezőgazdaság, az iparfejlődés, a külkereskedelem vonatkozásában, — melyek ma is értékesek, felhasználhatók, illetve fejleszthetők. Fontos feladatunk, hogy számba vegyük ezeket a tényeket és nem szabad túlzásokba esnünk, mert ez nehezíti mai feladataink felmérését is. Mindezt azért tartottuk szükségesnek elmondani, — az elvi meggondolásokon túl — hogy ezzel is elősegítsük az egyetemi jegyzeteknek és általában a tudományos munkáknak kritikai és önkritikái megvitatását. SÁNDOR PÁI. — BEHEND IVÁN 13*
