Századok – 1954
A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Roller; Mihail: A Román Népköztársaság történetkutatásának néhány problémája 196
A SZOVJETUNIÓ ÉS A NÉPI DEMOKRÁCIÁK TÖRTÉNÉSZFRONTJA A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETE KUTATÁSÁNAK NÉHÁNY PROBLÉMÁJA, I. V. SZTÁLIN : „A SZOCIALIZMUS KÖZGAZDASÁGI PROBLÉMÁI A SZOVJETUNIÓBAN" CÍMŰ MUNKÁJÁNAK VILÁGÁNÁL* A Román Népköztársaság történetének terén 1932-ben folyt kutatásokat elemezve, Mihail Roller akadémikus megállapítja, hogy a kutatók erőfeszítésének következtében egész sor eredményt értek el. Majd így folytatta : Tevékenységünk elemzése kapcsán azonban nem elégedhetünk meg azzal, hogy előhaladást tettünk az 1944. augusztus 23. előtti történeti munkák színvonalához képest . Nincs jogunk megelégedni azzal, hogy előrehaladtunk a burzsoá történészek munkásságához képest. Felelnünk kell arra a kérdésre, hogy milyen mértékben felel meg munkánk azoknak az új feladatoknak, melyeket a szocialista társadalom építése állít elénk, hogy milyen mértékben tudjuk megvilágítani, általánosítani és magas tudományos színvonalon tárgyalni azokat a problémákat, melyeket tanulmányozunk. Ezekre a kérdésekre a felelet nem kielégítő. Sztálin elvtárs »A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban« című művében rámutat a politikai gazdaságtan s általában a tudomány törvényeinek objektív jellegére. Tudjuk, hogy országunk burzsoá történészei kétségbe vonták a társadalom törvényszerű fejlődését. A burzsoá történészek meg akarták fosztani a történeti kutatást tudományos jellegétől, elő akarták mozdítani a szubjektivizmust a történetírásban. Xenopol Jiurzsoa történész azt állította, hogy egy történelmi mű alkotása művészet s a művész tehetségétől függ, hogy a munka jó, vagy kevésbbó jó lesz.1 N. Iorga professzor műveit idealista, reakciós felfogásra alapozta,. melyben a társadalom fejlődését a koronás fők határozzák meg, akik tetszésük szerint alkotják és rombolják a történelmet. A fasiszta Giurescu azt állította, hogy »a történettudomány nem juthat el törvényekhez úgy, mint ahogy a fizika tudománya« stb.2 Ez szabad teret adott az önkénynek és a hamisításnak a történetkutatásban. Azzal az állítással, hogy a történettudomány nem juthat el törvényekhez, a burzsoá történészek a törtónetkutatásnak magát a tudományos jellegét tagadták. A burzsoázia és a földbirtokosok szolgálatában a burzsoá történészek meg akarták fosztani a népi tömegeket attól a lehetőségtől, hogy tudományos módon előre megláthassák az események menetét az ország életében. El akarták rejteni a tömegek elől a kapitalizmus bukásának történeti elkerülhetetlenségét s meg akarták akadályozni a munkásosztályt abban, hogy a jobb felhasználás céljából megismerje a burzsoa-földbirtokos uralom megdöntéséért folyó harcnak és az új szocialista rend bevezetésének objektív törvényeit. A történeti kutatás fejlődésének biztosítása kedvéért kérlelhetetlen harcot kell folytatni a burzsoá történetírás tudományellenes, reakciós jellegének leleplezésére. A burzsoá befolyásnak egyik megnyilvánulási formája a történettudomány terén éppen a kritikátlanság káros magatartása s a burzsoá történetírás konkrét leleplezésének majdnem teljes elhanyagolása. * Részletek Mihail Roller akadémikus záróbeszédéből a Román Népköztáraság történészeinek 1953. január 16—17-én tartott tanácskozásán. (Megjelent a »Studii« e. folyóirat 1953. 1. sz.-ban.) Л román marxista történetírás e tanácskozás óa — amint ezt S. Vianu elvtársnak, a történettudomány kandidátusának, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetében 1054. június 18-án megtartott beszámolója is mutatta — jelentős lépést tett előre. A magyar történészek körében nagy érdeklődés nyilvánul meg a román történetírás felé. Ennek az érdeklődésnek teszünk eleget, amikor közöljük Roller elvtársnak ezt az összefoglaló jellegű zárszavát, amelyet röviden követni fog a Századok hasábjain a román történészek 1953. évi munkájáról szóló úiabb összefoglaló. (Szerk.) 1 Istoria Románilor, az I. kiadás I. köt. előszavában. 2 I. m. 5. 1.
