Századok – 1954
Tanulmányok - Csépányi Dezső: Népgazdaságunk hároméves tervének első éve 98
142 CaÉl'ÁNYl DEZSŐ túlteljesítettük. A 18 000 hold öntözött területet nem 6 000, hanem 19 000 holddal növeltük.13 5 Mezőgazdaságunkban a belterjesebb növények vetésterülete általában nőtt. A külterjes művelést kívánó gabonaneműek vetésterülete a háború előtti 53,7%-ról 47,8%-ra csökkent. A kapásnövények területe a háború előtti 27,5%-ról 31%-ra, az ipari növények és főzelékfélék 2,7%ról 7,5%-ra nőttek. Különösen nagy mértékben növekedett a háború előtti állapothoz képest a cukorrépa, a napraforgó, a rizs, a kender, a dohány vetésterülete.13 6 Az 1948. évi jó közepes mezőgazdasági termés, a három aszályos év után a jó időjárás és a dolgozó parasztság szorgalmas munkája mellett jelentős mértékben a hároméves terv nagyarányú beruházásainak : nemesített vetőmag- és műtrágyaakcióinak, öntözéseinek köszönhető. A termésátlagok a legtöbb növénynél elérték az előir4nyzatot, és kivétel nélkül meghaladták az 1947. évi eredményeket, noha a békeévek átlagát nem mindenütt érték el. A belterjes gazdálkodás egyik legfontosabb eleme és alapja az állattenyésztés, amelynek fejlesztésére a terv már eredetileg is jelentős összegeket irányzott elő és ezt 34,7%-kal túlteljesítettük. Különösen gyorsan szaporodott szarvasmarha- és juhállományunk. Szarvasmarha állományunk 1947 tavaszától 1948. tavaszáig egy év alatt 1,47 millióról 1,75 millióra szaporodott. A növekedés tehát 20%, ami igen jó eredménynek tekinthető.13 7 Végső fokon állattenyésztésünk hozama 78%-ig közelítette meg a háborúelőtti színvonalat, ami — figyelembevéve a nagyarányú háborús pusztítást —, jelentős eredmény volt. A Péti Nitrogénművek helyreállításának és a Hungária Vegyiművek bővítésének eredményeként a műtrágyaellátás megháromszorozódott. Jelentős összegeket fordítottunk az állami birtokok újjáépítésére. A 101 állami birtok mindegyike részesült beruházásban. Megkezdtük a Hortobágy művelés alá vételét. Magyarországon évtizedek óta beszéltek a bekötőutak megépítésének szükségességéről, de c.3 ak a hároméves terv folyamán indult meg a bekötőutak problémáinak nagy mértékben való megoldása. Az első tervévben 225,1 km bekötőutat építettünk. Tehát a mezőgazdaságban is jelentős eredményeket értünk el, de még sem mutattunk fel olyan eredményeket, amilyeneket nemzetgazdaságunk más ágazataiban elértünk. A természeti tényezők mellett ennek elsősorban társadalmi, szervezeti kérdések voltak okozói. A földművelésügyi minisztérium összeesküvő tisztviselőinek szabotázsa jelentős károkat okozott mezőgazdaságunknak. A mezőgazdaságban a kisgazdaságok ellenére is igyekeztünk a modern technika előnyeit felhasználni, ami népi demokráciánk viszonyai között bizonyos mértékig lehetséges is. A közlekedési beruházásokat teljesítettük. A közlekedés terén egyes esetekben (pl. a teherautók száma) sikerült meghaladnunk az 1938-as színvonalat. A vasúti forgalom fejlődése általában az 1938-as színvonal fölé emelkedett. A beruházások teljesítésénél a legnagyobb emelkedést az építkezési, illetve szociális, kulturális beruházásoknál találjuk. A tervteljesítés itt 199,2% volt (folyó árakon). Figyelembe kell venni azonban azt is, hogy a túlteljesítés 125 I. m. 28. 1. 128 Facsády Kálmán; Mezőgazdaságunk átalakulása. Gazd. Ë. 1948. szept. 5. 137 I. m. 44. 1.
