Századok – 1954
Tanulmányok - Csépányi Dezső: Népgazdaságunk hároméves tervének első éve 98
A HÁROMÉVES TERV ELSŐ ÉVE 143 azért is volt ilyen nagy, mert az építkezések indexe nagyon magas volt, drágán építettünk. Ugyanekkor emellett még más egészségtelen jelenségek is mutatkoztak. A középítkezési beruházásokat 1860,8%-ban túlteljesítettük (folyó árakon).13 8 Ez egészségtelen, helytelen volt. Már a terv megkezdése előtt, a gazdasági helyzet javulásával párhuzamosan, túlméretezett közigazgatási építkezések indultak meg. Az első tervév folyamán így igen sok esetben befejezett tények előtt áJtunk, a megkezdett építkezéseket be kellett fejeznünk. A terv első évének leggyengébb oldala a külkereskedelmi terv rendkívül alacsony teljesítése volt. A behozatali előirányzatot 90%-ig, a kivitelét 68%-ig teljesítettük. Az előző 1946/47. év forgalmával szemben a behozatal több mint 100%-os, a kivitel pedig 70%-os emelkedést mutatott.13 9 Ugyanakkor azonban a behozatal nagyobb emelkedése következtében a külkereskedelem deficitje az 1946/47. évinek négyszeresére emelkedett. Ennek ellenére az első évben lényegében sikerült a behozatal útján az itthon nem termelt, vagy nem elegendő mértékben termelt árukban mutatkozó hiányt fedezni. Arra viszont már nem jutott, hogy a behozatali nyersanyagokból készleteket gyűjtsünk. Ennek következtében az időközi szállítási nehézségek sok esetben zavarták a folyamatos nyersanyagellátást és egyes esetekben visszahatottak a termeléi menetére is. Kivitelünk elmaradásának okai között szerepet játszott az aszály. Kihatott a kivitel alakulására az is, hogy termékeink önköltsége magasabb volt a nemzetközi világpiaci áraknál. A nemzetközi tőkés spekuláció is, sok esetben nem egészen sikertelenül, gördített akadályokat termékeink elhelyezése elé. A külkereskedelemben később tértünk rá a tervgazdálkodásra. Az első külkereskedelmi terv a hároméves terv harmadik hónapjában megkésve jelent meg. Az államosított szektor kiépítése a külkereskedelemben később következett be, mint a gazdaság más területein. A tőkések a külkereskedelemben csak a profitlehetőségeket vették figyelembe. Nem az ipari nyersanyagok beszerzésére fektették a fősúlyt, ami a terv teljesítését segítette volna, hanem a nagy és gyors hasznot biztosító készárú és luxusárú importot igyekeztek fokozni. A külkereskedelemben is tükröződtek azok az alapvető változások, amelyeken a magyar nemzetgazdaság a felszabadulás óta keresztülment. Exportunknak 68,5%-a iparilag megmunkált árukra esett. Behozatalunkból pedig 77,0% esett a magyar ipar által feldolgozandó nyersanyagokra és félgyártmányokra. 1938-ban a két arányszám 40,4% és 69,5% volt, a háború alatt pedig ennél is rosszabb.14 0 Külkereskedelmünk földrajzi iránya is lényegesen átalakult. Az összes államok közül legnagyobb forgalmat — a behozatal 15,3%-át és a kivitel 19,7%-át — a Szovjetunióval bonyolítottuk le.14 1 A Szovjetunió most első helyen állt, mint nyersanyagforrásmik és mint gyártmányaink felvevő piaca egyaránt. Közvetlenül utána következett Anglia, majd Csehszlovákia és a többi keleteurópai népi demokráciák. A Szovjetunió nagymértékben elősegítette iparosításunkat. A Szovjetunióból való behozatalunk sokkal nagyobb hányada volt nyersanyag, mint amekkbra hányadot egész behozatalunkban a nyersanyag képviselt. Ugyanakkor a Szovjetunióba irányuló kivitelünkből 138 I. m. 109. 1. 138 I. m. 11. 1. I. m. 114. 1. 111 I. tn. 117. 1.
