Századok – 1954
Tanulmányok - Csépányi Dezső: Népgazdaságunk hároméves tervének első éve 98
126 CSÉPJCNYI DEZSŐ A munkásárulók leleplezése lendületet adott a termelésnek is. A munkásosztály még nagyobb energiával fogott hozzá a közös cél, a hároméves terv teljesítéséhez. * Az év elején a gazdasági életben lassú javulás volt tapasztalható. A lassú javulásnak nagy fellendülést adott a március 15-én megindult első országos munkaverseny és a március 25-én végrehajtott újabb államosítás. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 100 éves évfordulóján, 1948."inárcius 15-én indult meg az első országos munka verseny. Már ezt megelőzőleg is, főleg a bányászatban folytak munkaversenyek. A bányászatban 1947 decemberben kezdődött munkaverseny folyamán az első versenyhónapban a termelés a békebeli 110.5%-ról felugrott 132,2%-ra.8 6 A verseny azonban még nem volt országos jellegű. Ahhoz, hogy a munkaverseny országos méretekig kiterebélyesedjék, át kellett lépnünk azt a határt, amely népi demokráciánk fejlődésében a proletárdiktatúrára való átmenetet jelentette. Szükséges volt a jobboldali szociáldemokraták leleplezése, Bán, Kéthly, Szélig és Szederék bukása. A dolgozók most már világosan érezték, hogy az államhatalom a parasztsággal szövetséges munkásosztály, tehát saját kezükben van, hogy az ország a népé s magának építi, ha többet dolgozik. A munkásság figyelme így tudott csak teljesen a termelés felé fordulni. Eddig az üzemekben a termelési problémákat gyakran háttérbe szorította egy-egy bizalmi megválasztása, vagy egy-egy üzemi bizottság tagsági hely betöltése. A munkásság most tudott csak teljes figyelmével a termelés felé fordulni. Az országos munkaverseny csak akkor bontakozhatott ki, mikor szilárdan rátértünk a szocializmus építésére, mert »a verseny valójában a szocializmus építésének kommunista módszere, amely a dolgozók milliós tömegeinek a lehető legnagyobb fokú aktivitásán alapul. A verseny valójában az az emelő, amelynek segítségével a munkásosztály hivatva van arra, hogy az ország egész gazdasági és kulturális életét a szocializmus alapjaira átállítsa«. 87 A szocialista verseny a szocialista társadalom fejlődésének sajátos hajtóereje. A munkaverseny a szocializmus építése, a dolgozók szocialista öntudatának fejlődése arányában fokozatosan terjedt és a hároméves terv végére már a munkásosztály nagyrésze részt vett benne. A centennáriumi munkaversenyt a csepeli WM dolgozóinak március 9-i felhívása indította el. »Most, — szólt a felhívás — hogy 3 esztendő kemény politikai harcaival sikerült megtörni a nagybirtokosok és a nagytőkésosztály hatalmát s az ország ura a munkásság, a magyar dolgozó nép lett, úgy érezzük : több és jobb munkával tartozunk hazánknak... Elhatároztuk, hogy a Terv megindulásának egy éves évfordulóját : 1948. augusztus 1-ét méltóképpen fogjuk megünnepelni. Ezért.. . m unka versenyre hívjuk fel munkástestvéreinket... «88 A párt, a Szakszervezeti Tanács, a kormány azonnal felismerte a csepeliek kezdeményezésének jelentőségét. A Szakszervezeti Tanács teljes súlyával kapcsolódott be a verseny megszervezésébe, országos méretűvé tételébe. Az állam is a legteljesebb politikai és gazdasági segítséget nyújtotta ehhez. A Gazdasági Főtanács 9 millió forintot szavazott meg az országos munka-86 Sz. N. 1948. márc. 28. Horváth Márton: Honfoglalás. 87 Lenin-Sztálin: A szocialista munkáról és munkaversenyről. Bpest. 1949. 84.1. 88 Sz. N. 1948. márc. 10.
