Századok – 1953

Tanulmányok - Molnár Erik: Sztálin „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban” c. műve és a magyar történettudomány 1

10 MOLNÁR ERIK Az értéktöbblet-törvény, a tőkés profit létrejöttének és növekedésének törvénye, amely a szabad verseny viszonyai mellett az átlagprofit törvényében konkretizálódik, a monopolkapitalizmus, az imperializmus viszonyai mellett felölti tehát a maximális tőkés profit törvényének alakját. Azonban maga a monopolkapitalizmus, az imperializmus korszaka is két periódusra szakad. A kapitalista világrendszer általános válsága csak a második periódust jellemzi. És viszont, a kapitalista világrendszer általános válságán belül, megint két fejlődési szakaszt kell megkülönböztetni, amelyeket különleges sajátosságok jellemeznek. » »A kapitalista világrendszer általános válsága az első világháború időszakában kezdődött, különösen annak következtében, hogy a Szovjetunió kivált a kapitalista rendszerből. Ez volt az általános válság első szakasza. A második világháború időszakában kibontakozott az általános válság második szakasza, különösen az után, hogy az európai és ázsiai népi demokratikus országok kiváltak a kapitalista rendszerből. Az első válságot az első világháború időszakában és a második válságot a második világháború időszakában nem úgy kell tekinteni, mint különálló, egymástól elszakított önálló válságokat, hanem mi?it a kapitalista világrendszer általános válságának fejlődési szakaszait« (67. 1). A kapitalista világrendszer általános válságának második szakaszában, a világpiac szétesésével kapcsolatban, a válság elmélyült. Már nincs érvényben az a tétel, amely szerint a piacok a kapitalizmus általános válságának időszakában viszonylag szilárdak, vagyis nagyságuk, terjedelmük viszonylag változatlan, hanem ehelyett az a tétel érvényes, »hogy a fő kapitalista országok számára nem bővülni, hanem szűkülni fog a világ erőforrásai kiaknázásának szférája, hogy a világ felvevőpiacának feltételei ez országok számára rosszabbodni fognak, az üzemek kapacitásának kihasználása pedig ezekben az országokban csökkenni fog« (33. 1.). Az általánosnak és a különösnek ez a dialektikája, amelyben az általános törvény a változó különös törvényekben jut kifejezésre, ugyanakkor, amikor a változó különös törvények az általános törvényen alapulnak, a történeti folyamatnak az a menete, amely mellett egy meghatározott társadalmi alakulat egyes törvényei hatályukat veszítik és más törvényeknek engedik át helyüket, — mindezeknek arra kell ösztönöznie a magyar történettudomány művelőit, hogy a történeti folyamatöt ugyan a maga szakadatlan változásaiban, de ugyanakkor mint az emberek akaratától független, törvényszerű folyamatot ábrázolják. Azonban a társadalom nem tehetetlen a tudomány törvényeivel szem- . ben, az emberek, miután megismerték a gazdasági törvényeket, felhasználhatják azokat a társadalom érdekében. És »a gazdasági törvények felhasználásának osztálytársadalomban mindig és mindenütt osztályháttere van, és .a gazdasági törvényeknek a társadalom érdekében való felhasználása terén a zászlóvivő mindig és mindenütt a haladó osztály, míg a magukat túlélt osztályok ellenállást tanúsítanak ezzel szemben« (50. 1.). A gazdasági törvények nem hatnak elemi erővel, azokat felhasználja a haladó osztály, amely a gazdasági törvények érvényesüléséért harcol, hogy megtörje a magát túlélt osztály ellenállását e törvényekkel szemben. A történetíróra ebből az a kötelezettség háramlik, hogy a történetet ne csak mint törvényszerű folyamatot, hanem mint az ellentétes osztályerők harcának folyamatát