Századok – 1953
Tanulmányok - Berkovits Ilona: A magyar feudális társadalom tükröződése a Képes Krónikában 72
74 BERKOVITS ILONA eszmény kifejeződését látták.4 A Képes Krónika szövege, még inkább miniaturafestészete teljes egészében feudális társadalmunk jellegzetes tükröződését mutatja : a társadalmi harcok kifejezésre jutnak a miniaturákban. A miniaturák jelentőségének vizsgálatához elengedhetetlenül szükséges a történelmi eseményekben mutatkozó társadalmi harcok felismerése. A miniaturák helyes értékeléséhez ez a kiindulási alap. I A Képes Krónika szövegét régi gestákból és krónikákból 1358-ban állította össze, és a régi anyagot kiegészítette Kálti Márk, székesfehérvári őrkanonok. E szövegről írott másolatot minden bizonnyal Meggyesi Miklós, I. Lajos udvari festője, a királynak lengyel trónra emeltetése előtt, 1370-ben díszítette miniaturákkal ,6 Kálti Márk még Károly Róbert idejében udvari pap, aki gyorsan halad előre az udvari ranglétrán. Erzsébet királyné kancelláriájában dolgozik, majd budai plébános. 1358-ban, mint székesfehérvári őrkanonok, birtokkal, házzal, dús javadalmakkal rendelkezik ; őrzi az ország kincseit s így nyilván gazdag forrásanyag és kútfők állottak rendelkezésére krónikája megszerkesztésekor. Az eddigi szövegvizsgálatok alapján a Képes Krónika magában foglalja többek mellett az I. András vagy I. László udvarában íródott, elveszett első gestát, és ennek ugyancsak elveszett II. Géza-kori folytatását ; egy elveszett XIII. századi hun-magyar krónikát, Kézai Simon 1282—1285 között írott krónikáját, ennek elveszett III. András-kori folytatását, végül egy ugyancsak elveszett XIV. századi krónikát.® Ezekből, az elveszett XIV. századi krónikát 4 Hóman — Szekfü : Magyar Történet. 3. kiad. 1935. I. köt. 298. 1. 6 Jakubovich Emil állapította meg a Képes Krónika szövegírójának azonos voltát Kálti Márkkal, az »Adatok a legrégibb okleveleink és krónikáink íróinak személyéhez« * c. tanulmányában Magyar Nyelv 1924/1925. évf. 35 — 38 1. Ugyancsak Jakubovich vetette fel az egykorú oklevelek alapján, hogy a krónika miniátora Meggyesi Miklós lehet. Lásd : Jakubovich E. : Nagy Lajos oxfordi kódexe, a Bécsi Képes Krónika kora és illuminátora. Magyar Könyvszemle, 1930. évf. 391 — 392 1. A Képes Krónika keletkezési idejét meghatározza a kódex címlapjának díszítése, ahol Nagy Lajos király lengyel címere még nem szerepel, mint pl. egy másik kódexén, a Képes Krónika miniátora által díszitett oxfordi kódex címlapján. Viszont a Képes Krónika címlapján megtalálható I. Lajos 1370 júliusában született Katalin leányának védőszentje. I. Lajo.st 1370 novemberében koronázták lengyel királlyá és így a Képes Krónika címlapja 1370 júliusa és novembere közötti időben készülhetett. Középkori kódexek festésénél szokás volt, hogy a miniátorok azokat nem pontosan a lapok sorrendjében díszítették. Valószínű, hogy ez esetben is a kódex címlapja közvetlenül a díszítések befejezése előtt készült. A Képes Krónika címlapja díszítésének kormeghatározó jelentőségére lásd : Hoffmann Edith : Régi magyar bibliofilek. Bpest. 1929. 22. 1. Jakubovich E. : Nagy Lajos oxfordi kódexe id. m. 385 — 387. 1., Berkovits I. : A Képes Krónika és Szent István királyt ábrázoló miniaturáir Kny. Magyar Könyvszemle, 1938.; Berkovits : La miniatura ungherese del periodo degli Angioini (Kny. Janus Pannonius 1947.) A Képes Krónika miniaturáinak irodalmával. A Képes Krónika számos miniaturájának képét közli Dercsényi Dezső : Nagy Lajos kora. Bpest. é. n. 6 A Képes Krónika szövege a régebbi gestákhoz kapcsolódik ; így a régebbi gestákról és krónikákról szóló tanulmányok vonatkoznak a Képes Krónika szövegére is. Régi magyar kódexirodalmunkra vonatkozó hatalmas anyag felsorolását, — mivel e tanulmány forráskritikai vizsgálatokkal nem foglalkozik — mellőzzük, .s csak néhányat, így Domanovszky Sándor munkáit : A budai krónika, Századok, 1902 ; Anonymus és a II. Géz;a korabeli Gesta, Századok, 1933 ; Kézai és a hun krónika, Károly Emlékkönyv 1934. A magyar királyi krónika XIV. századi folytatása, Berzeviczy Emlékkönyv 1934 ; Madzsar Imre: A hun krónika szerzője, Történelmi Szemle 1922, Hóman Bálint: A szent
