Századok – 1953
Tanulmányok - Berkovits Ilona: A magyar feudális társadalom tükröződése a Képes Krónikában 72
A MAGYAR FEUDÁLIS TÁRSADALOM TllKRÖZÖDÉSE A KÉPES ]KRÓNIKÁB Ад 75 követve, tevődött össze Kálti Márk szövege. Az előbeszéd és a magyarok bibliai származtatásának levezetése után — ami Kálti önálló munkája — a hunok történetétől, a hun hadjáratoktól Károly Róbert uralkodásáig mondja el a magyar történelmet ; Károly Róbert 1330-as, Bazaráb vajda ellen viselt hadjárata vereségével fejeződik be Kálti Márknak a »magyarok régi és legújabb tetteikről, eredetökről és gyarapodásukról, győzedelmökről és vakmerőségükről« írott munkája. Kálti Márk a szöveg bevezető soraiban azt mondja, hogy krónikáját »össze szedegetve különféle régi krónikákból, azok igazságait leírva és hamisságait teljességgel megcáfolva« állította össze. De Kálti Márk egyházi ember ; mindenkor és elsősorban az egyházi szabályoknak, vallásos követelményeknek tesz eleget. Ha ennek ellenére a Képes Krónika szövegében ellentmondásokba keveredik, amint ezt a továbbiak folyamán látni fogjuk, elsősorban nem az ő érdeme. Meggyesi Miklós, a Kcpes Krónika miniátora, I. Lajos kedvelt udvari festője volt. A művész a feudális osztálytársadalom korábbi fokán a kézmű vesek sorába tartozott. A feudális civilizáció korának átmeneti idejében, a polgárosodás erősödésével társadalmi helyzete javult, emelkedett. Hazánkbari a feudalizmus fejlődése korábbi fokán már maradt fenn adat arra, hogy a művészek tehetségük erejével kiemelkedtek saját osztályrendjükből : az uralkodók ritkábban nemességgel, inkább birtokadományokkal jutalmazták őket. Már III. Béla idejéből maradt fenn oly jelentős adat, hogy a király egy művésznek és minden leszármazottjának »örökös szabadságot« adományozott. A művészek jövedelmeikből maguk is vásároltak birtokokat.7 Meggyesi Miklós apja, Hertul mester, a XIV. század elején Károly Róbert király udvari festője volt, aki »a király kegyelméből, érdemes szolgálataiért« 1326-ban a Sopron megyében, aL Fertő: tó mellett fekvő Meggyes birtokot László kori Gesta Ungarorum és XII, —XIII. századi leszármazói, 1925 és Győrffy György : Krónikáink ós a magyar őstörténet, 1948 említjük. 7 Tecus apja Dénes artifex kapott »szabad« kiváltságot. »Teous, filius Dionysii artifieis, qui aperuit. in elevatione sepulchrum Sancti Ladislai regis et a gloriosissimo rege Bela dato pro eo artifice perpetua libertate donatus est cum omni generatione ab eo successura . . .« Karácsony János — Borovszky Samu : Az időrendbe szedett váradi tüzesvaspróba-lajstrom. 1903. 288.1. Nr. 352 (341).— Kamira Kabos : A váradi Regestrum. 1898. 464 1. 341. sz. 1255-ben IV. Béla Pertoldus zólyomi kőfaragó- és építőmesternek, (»magister Pertoldus lapicida noster de Zoliim) a királyi várak építésében tett szolgálataiért földet adományozott. (Szentpétery I. : Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke I. köt. 328 1. 1051 sz. Egy oklevél tanúsága szerint — már korábban, 1243-ban— IV. Béla felesége, Mária királyné, udvari ötvösének, Szemöcs mesternek nemességet adományozott. (Országos Levéltár) 1329-ben Tauher Henrik kőfaragónak szőlője van ; fennmaradt vörösmárvány sírkövének szövege szerint mint a »királyné serviense« halt meg. (Horváth Henrik: Budai kőfaragók és kőfaragójelek. Bpest. 1935. 36 1.) Egy oklevélben szerényen »kőhordó«nak említett Jensl nevű óbudai kőfaragó ötvenholdas birtokát leánya, 1373-ban minden rajta lévő épülettel 180 forintért eladta. (Szőnyi Ottó : Régi magyar templomok Bpest. é.n. 13 —14 1.) János mesternek, »aki a királyi kőházak tervezésében es építésében uralkodójának mindig a legnagyobb megelégedését érdemelte ki, »Nagy Lajos 1365-ben egy budai, telket adományozna rajta lévő házakkal, épületekkel és minden tartozékával. (Az oklevelet közli Gerecze Péter: Pécsi püspöki múzeum. Archaeológiai Értesítő Uj. foly. XIX. 1899. 279 — 280 1., Horváth i. in. u. o.) Ez időből két festőnek is fennmaradt a vörösmárvány sírköve, Ábel festőnek és az 1370-ben meghalt János királyi festőnek sírkövén is, a nemesi címer helyett művészetük jelvénye, egy címerpajzsmezőbe illesztve három üres kis pajzs van kifaragva. E sírkövek, mivel a szokásos nemesi címert nem faraghatták rájuk, az elhunytak mesterségének címerét viselik. János festő sírköve a budai Mátyás templom falán, Ábel festőé a Halászbástyái Kőemléktárban van elhelyezve.
