Századok – 1953

Tanulmányok - Berkovits Ilona: A magyar feudális társadalom tükröződése a Képes Krónikában 72

A MAGYAR FEUDÁLIS TÁRSADALOM TllKRÖZÖDÉSE A KÉPES ]KRÓNIKÁB Ад 73 ismereteink alapján — az első és páratlanul álló világi tárgyú festészeti alkotás, a Képes Krónika. Amint Stámbok írja, »a művészet a valóságot tükrözi és a művész, aki tudatosan alkot képet, művébe mindig határozott eszmét visz be. Ezek az eszmei áramlatok bármilyen művészetben feltalálhatók, bármilyen formában is jelenjék az meg ; akár mint ó-orosz ikonkép, vagy mint, a XIII—XIV. századi olasz mesterek művei, a barokk mesterek allegorikus kompozíciói, vagy a XVII. század holland realistáinak bibliai tárgyú képei: mindenütt és mindig, bármilyen stílusban és műfajban, a különféle mesterek társadalmi felfogása mutatkozik meg, ha műveiket a tükröződés lenini elméletének szempontjából figyeljük.«3 ' A Képes Krónika miniaturáinak értékét nemcsak azok világi témája és fejlett művészi kidolgozása határozza meg. Festője a feudális társadalom udvari légkörében felismeri és művészetében kifejezésre juttatja társadalma jellegzetes megnyilvánulásait. Művét természetesen még nem a tömegeknek, hanem egy kis uralkodó réteg számára készíthette. A miniaturafestészet megadott, szűk keretei között, annak szerény kifejezőeszközeivel monumentálisát alkotott. A kiválasztott témákon és azok értékelésén keresztül tudatosan rávilágít a feudális uralkodóosztály bűneire. A miniaturákon már kifejeződésre jut az egyház világhatalmának bukása, és az a tény, hogy e korban a vallás már kezd formalisztikussá válni. És hol burkolt formában, hol nyiltan, a valóság felismerésében már őszinte, realisztikus törekvéssel igyekszik festeni az uralkodók, a feudális nagybirtokosok kegyetlen, kapzsi, önönmaga érdekeit néző voltát. Társadalmi léte pontosan meghatározta és irányította tudatát. Egy művészi alkotás nem vizsgálható a társadalom osztályharcainak keretén kívül ; fokozottan áll ez a miniaturafestészetre, amely nem önálló műfaj, hanem szerves részét alkotja a középkor könyvének. Szerepe kettős : egy, részt a kódex pergamenlapjainak díszítése, másrészt a szöveg illusztrálása, kis képecskékkel való szűkített vagy bővebb magyarázata. Parányi műalkotásokban a miniátor — tehetsége szerint — tükörképét adja kora társadalmának is. Nem egyszer többet mond, mint a szövegíró, s nem egyszer a művészet legmagasabb fokára jut el a kicsiny képeken : a haladó művészeti eszmék kifejezésre juttatása nem egyszer korábban jelentkezik a miniaturafestészet- ' ben, mint a monumentális művészetben. így van ez a Képes Krónikában is_ Miniátora állásfoglalásának pontos lerögzítéséhez a szöveg vizsgálata, a sorozatos történelmi eseményeknek a társadalmi harcok szempontjából való megvitatása elengedhetetlenül szükséges. Egyik fontos feltétele ez a miniatu- , rista művészetének helyes megismeréséhez és értékeléséhez. Ezért a művészi szempontokon túl, részletesebben kell foglalkozni a szöveggel ; ennek, részben még kellőképen nem vizsgált mondanivalójával. Áipádkori történelmünk helyes felismerése a kiegyezés utáni polgári, még inkább ellenforradalmi történetírásunk kuszaságában, a »keresztény« • vezérlő gondolat, az »idoneitás elvé«-nek érdekében, ennek misztifikáló zűrzavarában sikkadt el, hamisítódott meg. AKépes JLrónikában,amint az ősgestában, elsősorban »a krisztusi hitet, a keresztény gondolatot megtestesítő, ellenfelének megbocsátó, a béke és kiengesztelődés szellemét hirdető kegyes király« * 3 Stámbok, A. : Protiv idealiszticseszkovo isztolkovánij razvitija iszkusztva. A művészet fejlődósének idealista magyarázata ellen. Szovjet művészettörténet II„ Múzeumok ós Műemlékek Országos Központja kiad. (Kézirat gyanánt. 14—15. 1.)