Századok – 1953

Tanulmányok - Molnár Erik: Sztálin „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban” c. műve és a magyar történettudomány 1

SZTÁLIN „A SZOCIALIZMUS KÖZGAZDASÁGI PROBLÉMÁI A SZOVJETUNIÓBAN" CÍMŰ MŰVE ÉS A MAGYAR TÖRTÉNETTUDOMÁNY* V i Sztálin utolsó munkája, »A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban« című mű, az új feladatok egész sorát hárítja a magyar történettudomány dolgozóira. A magyar történészek megvitatták ezeket a feladatokat s e vita eredményei alapján készült előadásom. Sztálin művében központi helyet foglal el a gazdasági törvények jellegének a kérdése. Sztálin, miután kifejti a gazdasági törvények objektív, az emberek akaratától független természetét, a szélsőségesen relativizáló nézetekkel szemben rámutat arra, hogy 4 »a különböző társadalmi alakulatok gazdasági fejlődésükben nemcsak a maguk sajátszerű gazdasági törvényeinek vannak alárendelve, hanem azoknak a gazdasági törvényeknek is, amelyek közösek valamennyi társadalmi alakulat számára« (70. 1.). Ilyen például â termelőerők és a termelési viszonyok egységének törvénye, vagy az a törvény, amely szerint a termelési viszonyoknak feltétlenül összhangban kell lenniök a termelőerők jellegével. Ezek az általános törvények összekapcsolják a különböző társadalmi alakulatokat, és lehetővé teszik, hogy a történeti folyamatot a maga egységében, mint egyetlen, általános érvényű törvényeknek alárendelt folyamatot foghassuk fel. Ezek az általános fejlődéstörvények teszik lehetővé, hogy felismerjük az egyes társadalmi alakulatok közötti összefüggést, a társadalmi alakulatok egymást váltásának törvényszerűségét, a haladó fejlődés törvényszerűségét. Azonban Sztálin erőteljesen figyelmeztet az általános és a különös dialektikájára is. Az általános törvény különleges formában nyilvánul meg az egyes társadalmi alakulatoknál. Sőt, az egyes társadalmi alakulatok különös törvényei is megváltoztatják formájukat az alakulat történetének folyamán. A kapitalizmus gazdasági alaptörvényének fogalmát, írja Sztálin, leginkább az értéktöbblet-törvény közelíti meg, amely eleve meghatározza a tőkés termelés fő vonásait. »Az értéktöbblet-törvény azonban túlságosan általános törvény, nem érinti a legmagasabb profitráta problémáját, márpedig a legmagasabb profitráta biztosítása a monopolkapitalizmus fejlődésének feltétele. Hogy ezt a hézagot kitöltsük, konkretizálnunk kell az értéktöbblet-törvényt, tovább kell fejlesztenünk a monopolkapitalizmus viszonyaira alkalmazva, figyelembevéve, hogy a monopolkapitalizmus nem akármilyen profitot, hanem éppen maximális profitot követel. Éppen ez lesz a modern kapitalizmus gazdasági alaptörvénye« (39—40. 1.). * * A magyar történészkongresszus ünnepi záróülésén,«1953 június hó l?-án megtartott előadás. 1 Századok