Századok – 1953
Tanulmányok - Berkovits Ilona: A magyar feudális társadalom tükröződése a Képes Krónikában 72
A MAGYAR FEUDÁLIS TÁRSADALOM TÜKRÖZŐDÉSE A KÉPES KRÓNIKÁBAN A Képes Krónika a magyar történelemnek, irodalomnak és művészetnek egyaránt felbecsülhetetlen értéke. Hosszú évszázadokon át a bécsi udvari könyvtárban őrzött kódex latinul írott szövege, annak teljes magyar fordítása^ és egyes miniaturáinak képe akiegyezés évében, 1867-ben jelent meg nyomtatásban : A kiegyezés megalkuvó politikájára jellemzően Ferenc Józsefnek, »a magyar szabadság helyreállítójának« ájtatos felajánlásával.1 Ez idő óta került a kódex az érdeklődés és megbecsülés középpontjába : terjedelmes irodalom keletkezett körülötte. E kiadás megjelenése óta állandó visszatérő témája a történelem-, de az irodalomtörténetírásunknak is. Miniaturái iránti érdeklődés a húszas években vette kezdetét, fokozott megbecsülése 1932 óta lendült föl — amióta a kódex visszakerült Bécsből Magyarországra, a Széchenyi könyvtár gyűjteményébe. Egybehangzó vélemény, hogy a. Képes Krónika árpádkori történelmünk egyik leghitelesebb forrása. Régi irodalmunkban a Képes Krónika »a magyar királymondáknak emberi valósággal, történeti regényességgel, magyar ízzel, dicsőség és borulat váltakozó hangulataival oly igen teljes, igazi nemzeti története«.2 Régi művészetünknek a Képes Krónika egyik kimagasló alkotása. Miniaturái nemcsak hazai, de nemzetközi viszonylatban is elsőrangúak. E tanulmány célja nem az, hogy a kódex külső történetének egyes, még homályos részletét megoldja ; az sem, hogy a miniaturáknak művészeti stílusával és stíluskritikai fejtegetésekkel ismét foglalkozzék. Célkitűzésünk az,, hogy kielégítő kísérletet nyujtsunk annak rögzítésére, mily mértékben és hogyan tükröződik a magyar feudális társadalom a Képes Krónika szövegében és miniaturáiban. A Képes Krónika a XIV. század második felében készült, I. Lajos udvarában, akkor, amikor a magyar feudális társadalomban az árutermelés és polgá: rosodás fokozódó fejlődésével párhuzamosan az osztályharc Erősödik a dolgoz® tömegek és az uralkodóosztály között. A feudális uralkodóosztály gazdagsága és pompaszeretete, az új életfeltételeknek megfelelően, a világi művészet szinte ugrásszerű fejlődését idézi elő. A feudális társadalom fejlettségének e fokán az eddig kötött, egyházirányította művészettel szemben létrejön — eddigi 1 Toldy F.: Marci Chronica de Gestis Himgarorum, Pest, 1867. Szabó Károly magyar fordításával. — A Képes Krónika latin szövegének legújabb kiadása Szentpétery, Emericus: Scriptores Rerum Hungaricarum. Bpest. 1937. Vol. 1. 219 — 505. lapok, Domanovszky Sándor bevezetésével ós jegyzeteivel. — A Képes Krónika szövegének újabb szemelvényes fordításait lásd : Mqdzsar Imre : A Bécsi Képes Krónika, Bpest. 1900. Magyar Könyvtár 188. szám és Kardos Tibor : Kálti Márk Képes Krónikája Bpest. 1938. A tanulmányunkban közölt Képes Krónika magyar fordítású szövegidézeteit mindenkor Toldy id. m.-ból vettük. Az idézetek mellett zárójelben az ott alkalmazott fejezetszámokat közöljük. 2 Horváth János: A magyar irodalmi műveltség kezdetei. Bpest. 1931. 67. 1.
