Századok – 1953
Tanulmányok - Mérey Klára: Agrászocialista mozgalmak Déldunántúlon 1905-ben 565
576 ItÉREY KLÁRA nalban Tótiba (Somogy m.) akarnak hatolni, bejövetelükben megakadályoztassanak«. A közigazgatási hatóság kapkod ide-oda, a földbirtokosok és bérlők katonaságért, csendőrségért telefonálnak, táviratoznak. A mozgalom pedig terjed. Veszprém megye határán Kenessey Miklós főszolgabíró erős csendőri és katonai fedezettel áll, hogy megakadályozza a sztrájkoló csapatok áttörését. Azt azonban nem tudja meggáto'nj. hogy a mozgalom híre át ne törjön a kordonon és az enyingi járásban is kitör több helyen az arató- és cselédsztrájk. Itt 1780 gazdasági cseléd és 2150 aratómunkás, a veszprémi járásban 232 aratómunkás sztrájkolt.3 3 Baranya megyében is akadt dolga a hatóságnak. A dárdai járásban 20-án akarnak a cselédek béremelést kérve Frigyes főherceg elé vonulni. A megijedt hatóság rögtön egy század gyalogságot kér, de a főherceg jobbnak látja felemelni a cselédbéreket, mire az elégedetlenség megszűnt. Ugyancsak bérmozgalom indult Schaumburg Lippe herceg dárdai és Grosz üszögi uradalmában. Ugles pusztán, Birk Oszkár bérletén az egyik béres sztrájkra igyekezett rábeszélni társait, de a szolgabíró letartóztatta és eltoloncoltatta, A közeli megyékben lévő agrárszocialista mozgalmak hírére azonban a bérlők hajlandóknak mutatkoztak a bérek felemelésére.34 A lapok tele vannak a legújabb hírekkel': Déldunántúl egyszerre az érdeklődés előterébe került. A somogymegyei lapok elsősorban a somogy -megyei hírekkel foglalkoznak, a sztrájk terjedéséről számolnak be ; Hencsen, Alsótapazdon, Visnyén munkába állították az aratókat, viszont Nagyberkiben nagyon izgatott a hangulat. A polgári sajtó szerint — erre levéltári adat nincs — 50 hold zöld búzát — bosszúból — learattak az aratók ; a Népszava ezt cáfolja.35 , A járások és megyék sztrájkolói közt hamarosan létrejött a, kapcsolat. A tabi járásban például a kötcsei és szóládi mezőgazdasági munkások között június 18-tól egy Stikke József nevű hácsi telepes »hirdette a szocializmust«, — amint ezt a Somogyi Hírlap fanyarul megjegyzi, miközben az ellene megindított kihágási eljárásról számol be.3 6 A tolnamegyei mozgalom kezdeteinek, a nagykónyi aratók munkamegtagadásának sajtóvisszhangja elég késői : június 25-én jelenik meg róla az első hír a »Tolnavármegyé«-ben. A rövid beszámoló 200 sztrájkoló aratónak 20-20 napi elzárásra és 100 korona pénzbüntetésre ítélését jelenti, akiknek vezérét (sajnos a nevét nem közli) 40 napi elzárásra és 400 korona pénzbüntetésre ítélte a főszolgabíró.. A sztrájkolok kijelentették, hogy az országgyűléstől kérnek majd orvoslást, »ahol — mondták — most a szegényembert is meghallgatják«. A mozgalom szélesedik. Mászlony pusztán Honig és Hirsch bérlők (Esterházy birtok) fenyegető levelet kaptak, hogy a belső cselédek és részes aratók július 1-én leteszik a kaszát, ha nem teljesítik béremelési kérelmüket, mely nyolcadrészesedés és a robotmunka eltörlésében állott. A bérlő hiába igyekszik őket engedékenységre és munkára bírni, június 26-án este a 33 Paur, i. m. 7—8. 1. 34 Pécsi Közlevéltár : Baranya megye, 707/1905. Főszolgabírói jelentés, továbbá Közigazgatási Bizottsági jelentós (Baranyavármegye Hivatalos Lapja, 1905 júl. 6.). 36 Pesti Hírlap, 1905 jún. 27., Tolnavármegye, 1905 júl. 2., Népszava, 1905 júl. 1. 36 Somogyi Hírlap, 1905 jún. 22.
