Századok – 1953
Tanulmányok - Mráz Vera: Bethlen Gábor gazdaságpolitikája 512
522 M RÁZ VERA sabb számbavételét szolgálja az a terve, hogy újonnan össze akarja íratni a porták számát. Bethlennek a fejedelmi hatalom megszilárdítására irányuló törekvéseit az erdélyi nagybirtokosság ott/igyekezett gátolni, aholjtehette. Amint meggátolták a közpénztár felállítását, úgy most az új összeírást is meg akarták hiúsítani. »... az nova eonnumeratiót sokkal károsabbnak ítéljük, holott ez minapi partieuláris connumeratió miatt is egynéhány ember búdosott el. Könyörgünk azért Nagyságodnak, hogy most avval ne bántson.«3 0 De a fejedelemnek sikerült kereszt ül vinnie, hogy a következő évben, 1616-ban mégis törvénybe iktatták. »... itt benn Erdélyben az főispánok, Magyarországban az viceispánok ugyan azon vármegyebeli becsületes személyekkel, ad facies possessionum kimenvén, minden ravandó helyeknek számát igazán meglássák és tíz embert egy kapura rójjanak annak módja szerént. 3 1 1614 március 27-én Szeben városánakírt az előző évi adóhátralék ésa folyó évi adó befizetésének elmulasztása miatt. A nagyobb nyomaték kedvéért sajátkezűleg írta a levél végére > »Az restantia öt ezer egynéhány forint. Kgteknek hagyjuk, ne várja több írásinkat... Amivel tartozik administrai ja sine defectu... ha be nem küldi mindjárt Kegtek, minden Udvarunk népét az szászságra bocsátjuk élni,... ez inauditum, hogy az Szászság adaját beadni valaha így prolongalta volna...«32 A fejedelmi hatalom megerősödésének, a nagybirtokosság megtörésének egyik legfontosabb eszköze az 1615-ös birtoktörvény volt. Az 1615-ös szeptemberi országgyűlés a fejedelem előterjesztésére törvénybe iktatta a fiskális javakból történt adományok felülvizsgálatát 1588-ig visszamenően. Mindazoktól visszaveszik a birtokokat, akik 1588 óta »érdemtelenül« kaptak adományt: állami birtokokból, de még az »érdemeseknek« adott fiskális javak sem maradhatnak meg, legfeljebb zálogbirtokká változtathatók, melyet a fejedelem bármikor visszaválthat. A fejedelem és tanácsosai hivatottak eldönteni, kik az »érdemes« személyek, ezáltal nagy mértékben függésbe jutnak a birtokosok a fejedelemtől.(Éppen fordítva történt, mint ahogy a rendek szérették volna a választási feltételekkel megkötni Bethlen kezét a birtokadományozások terén.) A törvény másik fontos eredménye pedig az volt, hogy a várbirtokokhoz tartozó falvak, melyeket korábban szintén eladományoztak, most, ha nem is teljes, de mindenesetre nagy számban visszakerültek,3 3 és a várak katonaságának az ellátását szolgálták. A fejedelem bevételei komoly mértékben megnövekedtek ezáltal, amint azt még látni fogjuk. Ugyanígy intézkedett Bethlen 1615-ben a harmincadok, sóaknák visszavételéről is. A birtoktörvény annyira fájó pontja volt a nemességnek, hogy Bethlen halála után, 1630-ban eltörölték a törvényt és kimondták, hogy fiskális birtokokat is lehet örökbirtokul adományozni. Az Erdély és a román vajdaságok közötti kereskedelem elősegítése érdekében 1619 május 5-én egyezséget kötött Havasalföld vajdájával, Magila Gáborral. Ez egyezség 8. pontja kimondja, hogy »az aros es kereskedeö embereknek mind az ket reszre szabados jaras es bekesseges kereskedes engedtetik Erdeli orszagnak aszokrul való vegezese szerint. Tartoztatnia penigh se szemelie" E. O. E. УП. 288. 1. 81 E. O. E. VII. 323. 1. aa Arohiv des Vereins für siebenbürgische Landeskunde, 3 k. 267. 1. 85 A városokhoz tartozó birtokok visszavételét már 1614 februárjában előkészítette Bethlen, amikor összeíratta, milyen községek tartoznak egyes birtokokhoz s jelenleg kinek a birtokában vannak. B. G. k. pol. lev. 13. 1.
