Századok – 1953
Tanulmányok - Rascsenko; A. F.: Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt első programja és tézisei 493
AZ 0SZDMP ELSŐ PROGRAMMJA 509 Az OSzDMP II. kongresszusa elfogadta a marxista agrárprogrammot és ezzel szilárd alapot rakott le a munkás-paraszt szövetség számára a küszöbönálló orosz forradalomban. Az OSzDMP agrárprogrammjának kidolgozásában világosan kitűnt, hogy Lenin alkotó módon nyúlt a marxizmus kérdéseihez. Lenin később a következőképpen értékelte ki a II. pártkongresszuson az agrárprogrammért vívott harc jelentőségét : »Mihelyt egy olyan kérdés merül fel, amely némileg túllépi a megszokott és megszabott sablon kereteit, némileg megköveteli, hogy Marx elméletét önállóan alkalmazzuk a sajátos és új (a németek számára új) társadalmi-gazdasági viszonyokra — nyomban kiderül, hogy azok az iszkrások, akik képesek felemelkedni feladatuk magaslatára, csak a szavazatok háromötödével rendelkeznek, az egész 'centrum' pedig azonnal fordulatot tesz a Liberek és Martinovok felé.«24 A proletariátusnak a forradalom idején szükséges tartalékai szempontjából a paraszt kérdés mellett rendkívül nagy jelentősége volt a nemzeti kérdés helyes megoldásának is. A párt programmjába bevette azt a követelést, hogy olyan demokratikus köztársaságot kell létrehozni, amelyrtek alkotmánya biztosítja a lakosságnak azt a jogát, hogy anyanyelvén tanulhat, biztosítja minden állampolgárnak azt a jogát, hogy anyanyelvén szólalhat fel a gyűléseken, hogy az anyanyelv az államnyelvvel egyenjogú legyen minden helyi, társadalmi és állami intézményben. A párt programmjában azt a követelést állította fel, hogy az állam kebelébe tartozó minden nemzetnek meg kell adni az önrendelkezési jogot. A kongresszus előestéjén V. I. Lenin »A nemzeti kérdés programmunkban« c. cikkében megvilágította az OSzDMP ezen programmpontjainak jelentőségét. Magán a kongresszuson a nemzeti kérdés megvitatása a napirend második pontjának vitájával indult meg azzal, hogy milyen helyet foglaljon el a Bund a pártban. A Bund burzsoa-nacionalista irányvonalat követett, a párt föderatív alapon való felépítését követelte és arra törekedett, hogy a Bundot a zsidó munkások egyetlen képviselőjének ismerjék el tekintet nélkül arra, hogy területileg hova tartoznak. Egy ilyen fe'építési elv csupán árthatott vo'na a munkásosztály ügyének, mert elidegenítette volna egymástól a különböző nemzetiséghez tartozó munkásokat és meggyengítette volna közöttük a nemzetközi kapcsolatot. Az OSzDMP II. kongresszusa elutasította a Bund javaslatait, mert elfogadhatatlannak tartotta, hogy föderatív viszony álljon fenn az OSzDMP és a Bimd^között, hiszen ez meghiúsította volna az oroszországi nemzetiségek proletárjainak egymáshoz való közeledését. Ez a proletár internacionalizmus jelentős győzelme volt a burzsoá nacionalizmus felett. A kongresszuson a programm megvitatása során harc lángolt fel a nemzetek önrendelkezési jogának elismerése körül is. A lengyel szociáldemokraták tagadták a nemzeti kérdés jelentőségét és a nemzetek önrendelkezéséről szóló pontnak a programmból való kirekesztését követelték. A bundisták azt javasolták, hogy a nemzetek önrendelkezési jogának jelszavát egészítsék ki az olyan intézmények alakításának követelésével, amelyek biztosítják a nemzeteknek a nemzeti fejlődés teljes szabadságát, tehát valósítsák meg a kulturális nemzeti autonómia burzsoa-nacionalista jelszavát. A kongresszus elvetette mindezeket a javaslatokat. Győzedelmeskedtek a proletár internacionalizmusnak az OSzDMP programmjában lefektetett lenini elvei. 24 Lenin, Művei, 7. köt. Bpest, 1953. 244. 1. 2 Századok
