Századok – 1953

Tanulmányok - Rascsenko; A. F.: Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt első programja és tézisei 493

510 A. F. RASCSENKO Nem sokkal a kongresszus után, 1904 szeptemberében I. V. Sztálin »Hogyan fogja fel a szociáldemokrácia a nemzeti kérdést« c. cikkében megmagyarázta az OSzDMP nemzeti programmjának fő tételeit. »Először is < mlékezzünk arra, hogy az Oroszországban működő szociáldemokrata párt Oroszországinak nevezte el magát (és nem orosznak). Ezzel nyilván azt akarta hangsúlyozni, hogy nemcsak az orosz proletárokat fogja zászlaja alatt összegyűjteni, hanem Oroszország valamennyi nemzetiségének proletárjait, és következésképpen mindent el fog követni a közéjük emelt nemzeti válaszfalak megsemmisítésére«.2* Az OSzDMP kongresszusán vita keletkezett a páitnak a programmban foglalt demokratikus követelésekhez való viszonyáról. Jegorov és vele együtt a kongresszus egész opportunista része »a demokratikus elvek abszolút értéke mellett foglaltak állást és a szociáldemokrata párt fő feladataitól elszakítva tekintették ezeket. Lenin és hívei az opportunistákkal szemben bebizonyították, hogy a politikai rendszer demokratizálása a szociáldemokrata párt számára nem öncél, hanem arra szolgál, hogy megkönnyítse a fő feladat megoldását, megkönnyítse a szocializmusért Advott harcot . Éppen ezért a munkás osztálynak az az érdeke, hogy a lehető legkövetkezetesebben és leghatározot tabban megvalósítsa a demokratikus átalakításokat. Az OSzDMP-nak az »Iszkra« által kidolgozott programmja helyesen álla pította meg a szociáldemokrácia szocialista és demokratikus feladatai közötti viszonyt. Ez kifejezésre jutott abban, hogy a programmot két részre osztották : egy maximális programmra és egy minimális programmra. A maximális programm a munkásosztálynak a modern burzsoá rendszer egész fejlődése által meghatározott végcélját foglalta magában. A minimális programm a párt legközelebbi feladatait tartalmazta. Ez abban állt, hogy a cári önkényuralmat meg kell dönteni és fel kell váltani demokratikus köztársasággal, ki kell vívni a demokratikus szabadságjogokat, be kell vezetni a nyolcórás munkanapot, fel kell számolni a jobbágyrendszer minden maradványát A minimális programm és a maximális programm az orosz forradalom két szakaszának felelt meg : a burzsoa-demokratikus és a szocialista szakasznak. Ebből folyt a párt két stratégiai terve : az egyik tervet a burzsoá demokratikus forradalom győzelmére dolgozták ki, a másikat pedig a szocia lista forradalom győzelmére. A párt programm két része, mint a forradalom két szakasza, elszakíthatatlan kapcsolatban állt egymással. Azon az elgondoláson alapult, hogy a burzsoa-demokratikus forradalom átnő szocialista fórra dalomba. A legközelebbi feladatok megoldása előkészítette a proletariátus végcéljának megvalósítását. A párt a legközelebbi feladatok megoldását a végcél megvalósításának szemszögéből nézte, a burzsoa-demokratikus és a szociabsta forradalmat egy lánc két láncszemének tekintetté. Az OSzDMP II. kongresszusa elvetette az opportunisták összes módosítási javaslatait és jóváhagyta a proletárpártnak a lenini »Iszkra« által előkészített forradalmi programmját. Ez a programm a legélenjáróbb forradalmi elméletre — a marxizmus-leninizmusra — épült. A marxizmus-leninizmus ama eszméi, tételei, következtetései, amelyek hűen visszatükrözték a társadalmi fejlődés objektív menetének törvényszerűségeit, a társadalom anyagi életének szükségleteit és fejlődését, a munkásosztály és az összes dolgozók « Sztálin, Művei, 1. köt. Bpest, 1949. 43. 1.