Századok – 1953

Tanulmányok - Rascsenko; A. F.: Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt első programja és tézisei 493

AZ OSZDMP ELSŐ PROGRAMMJA 499 a demokratikus rendet. A proletariátus általános demokratikus követeléseinek kivívása megteremti az előfeltételeket a proletariátus fő feladatának — a szocialista forradalomnak — a megvalósításához. Lenin programmtervezetében nem hagyta figyelmen kívül a burzsoa-demokratikus reformok jelentőségét, de a reformokért vívott harcot alárendelte a fő feladatnak, a proletárdiktatúráért, a szocializmusért vívott forradalmi harcnak. Lenin kidolgozta a programm egész agrárrészét, és már akkor arra a következtetésre jutott, hogy nacionalizálni kell a földet. De tekintetbe véve a paraszt mozgalom akkori színvonalát, célszerűnek találta, hogy a forradalom előtti időszakban a pártprogrammba azt a követelést vegyék be, hogy a parasztoknak adják vissza a »lehasításokat«, vagyis azokat a földeket, amelyeket a földesurak az 1861. évi reform után elvettek tőlük. Ez a pont a jobbágyrendszer maradványainak megsemmisítését célozta, elősegítette a forradalmi mozgalom további fejlődését falun és az agrárprogramra többi követeléseivel együtt a munkásosztály és a parasztság szövetségének létrehozására irányult. Plehanov, miután megismerte Lenin programmtervezetét, kijelentette, hogy nem ért vele egyet, de Lenin kritikája után ő sem ragaszkodhatott első programmtervezetéhez. Összeállított egy második programmtervezetet, amelyet 1902 februárjában szétküldtek az »Iszkra« szerkesztőségi tagjainak. Plehanov több Lenin által bírált hibát és fogyatékosságot kijavított, de még sok hiba maradt tervezetében. Mi több, a régi hibákat újabb, még komolyabb, opportunista jellegű elméleti és politikai hibákkal tetézte. Lenin 1902 februármárciusában »Megjegyzések Plehanov második programmtervezetéhez« c. cikkében részletes és kemény kritikával illette Plehanov második programmtervezetét. Lenin megjegyzései nemcsak részletkérdéseket érintettek, hanem a Plehanov-féle tervezetet a maga egészében. »A legáltalánosabb és legfőbb hiba — írta Lenin —, amely miatt ez a tervezet elfogadhatatlan, szerintem a programmnak maga a típusa : ez nem egy gyakorlatilag harcoló párt programmja, hanem Prinzipienerklärung (elvek kinyilatkoztatása, kihirdetése — Szerk.), inkább programm tanulók számára, különösen a legfontosabb részében, amely a kapitalizmus jellemzésével foglalkozik, mégpedig az első évfolyam tanulói számára, amelyen általánosságban foglalkoznak a kapitalizmussal, de nem beszélnek még az orosz kapitalizmusról. E miatt a fő hiba miatt az ismétlés is igen sok, s a programm kommentárrá válik«.8 Már magának a programmnak a lényegét is máskép fogta fel Lenin, máskép Plehanov. Lenin a programmot úgy tekintette, mint iránymutatást a forradalmi cselekvéshez, mely nem tartalmazhat semmi feleslegeset, melynek minden pontja iránymutatás, tehát konkrét. Plehanov tervezete nem felelt meg a célnak, nem adott a pártnak kellő irányvonalat a mindennapi propagandában, agitációban és a gyakorlati forradalmi tevékenységben. Lenin azon a véleményen volt, hogy az orosz proletariátus pártjának programm -jában világosan és pontosan ki kell fejtenie, hogy bűnösnek tartja az orosz kapitalizmust, és határozottan és könyörtelenül hadat kell üzennie a kapitalizmusnak. Plehanov viszont megelégedett azzal, hogy általánosságban ismertesse a kapitalizmust. Azon a véleményen volt, hogy Oroszországban a kapitalista termelési mód még nem vált uralkodóvá. Az oroszországi gazdaságnak ez a jellemzése nem felelt meg a.valóságnak és óhatatlanul hibákhoz vezetett az osztályharc tartalmának és irányának, s a 10

I. m. 37. 1.