Századok – 1953

Tanulmányok - Rascsenko; A. F.: Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt első programja és tézisei 493

AZ 0SZDMP ELSŐ PROGRAMMJA 497 Plehanov tervezete hibásan fogta fel a kapitalizmus alapvető tendenciájának kérdését, a munkásosztály és a dolgozok többi rétege viszonylagos és abszolút elnyomorodásának fokozódását. Plehanov leszűkítette ezt a tendenciát és csak a munkásosztályra vonatkoztatta, holott a tőkés viszonyok egyre inkább fojtogatják és tönkreteszik mind a munkásosztályt, mind a kistermelőket, a parasztokat. »Ezek szerint — írta Lenin — az egyenlőtlenség fokozódását csak a bérmunkás kizsákmányolásának fokozódása (növekedése) idézi elő, holott ennek oka : 1. A kistermelők kisajátítása -f- 2. a kistermelők elnyomorodása -f 3, a kizsákmányolás fokozódása + 4. a tartaléksereg növekedése«.5 Plehanov nem mutatott rá a kapitalista gazdasági válságok okaira. Plehanov tervezete a válságok két okáról szólt : a társadalmi egyenlőtlenség fokozódásáról és a konkurrencia fokozódásáról. Lenin azt javasolta, hogy mutassanak rá, hogy a válságok fő oka a Planlosigkeit (tervszerűt!enség — Szeik.), az egyéni elsajátítás a társadalmi termelés mellett. A kérdés ilyen felvetése a válságoknak a Sztruve, Tugan-Baranovszkij és mások által adott revizionista magyarázata ellen irányult. Igen jelentősek voltak Lenin megjegyzései Plehanov tervezetének arra a pont jára, amelyben a proletariátus osztályharcának és társadalmi forradalmának törvényszerűségeit fejtegette. Plehanov nem különböztette meg az ösztönös munkásmozgalmat a tudatod, forradalmi mozgalomtól, nem jellemezte az ösztönös munkásmozgalom tudatos munkásmozgalommá válásának folyamatát, és ezért nem tudta helyesen meghatározni a szociáldemokrata párt történeti szerepét. Lenin azt javasolta, hogy a programm szögezze le, hogy a párt mutatja meg a munkásosztálynak mozgalma fő célját, szervezi meg a munkásosztály erőit a kizsákmányolók elleni harcra, vezeti osztályharcát és teremti meg erre a célra a forradalmárok szervezetét. Lenin a tervezet fogyatékosságait abban látta, hogy Plehanov nem tárta fel a szocialista forradalom tartalmát, nem mutatta meg, mi a fő különbség a szocializmus és a kapitalizmus között, nem fogalmazta meg kielégítően, milyen szerepet tölt be a munkásosztály a forradalomban. Plehanov tervezetében azt írta, hogy a munkásosztály csak saját erejével tudja lerázni a gazdasági függőség igáját. Ezzel kapcsolatban Lenin a következőket írta : »Jobb, ha általánosabban fejezzük ki magunkat : csak a munkásosztálynak a műve lehet, stb«.6

Ebből következik, hogy a munkásosztály ügyébe be lehet és be is kell kapcsolni a hozzá közelálló dolgozó rétegeket is, és elsősorban a dolgozó parasztságot .'Emellett Plehanov rendkívül ködösen, nem konkrétan indokolta az önkényuralom megdöntésének szükségességét. Megkerülte azt a kérdést, hogy a munkásosztálynak kell gyakorolnia a vezetőszerepet az általános demokratikus forradalmi mozgalomban. Mindezeknél az okoknál fogva az »Iszkra« szerkesztősége nem fogadhatta el Plehanov tervezetét. Amikor Lenin meggyőződött arról, hogy Plehanov programmtervezete elfogadhatatlan, a szerkesztőség tagjainak müncheni tanácskozása után maga fogott hozzá a pxogrammtervezet kidolgozásához. Lenin kidolgozta a programm elméleti részét, s ugyanakkor Martovval, Akszelroddal, Zaszulicscsal és Potreszovval együtt a programm gyakorlati részének összeállítására alakult bizottságban is dolgozott. A programm e része számára Lenin az agrárkérdés fejezetét írta meg. A programm gyakorlati 6 I. m. 5—6. 1. 0 I. m. 7. 1.