Századok – 1953

Tanulmányok - Rascsenko; A. F.: Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt első programja és tézisei 493

496 A. F. RASCSENKO mennyi olyan rétegét, amely az abszolutizmus ellen küzd; 8. hogy melyek a fő demokratikus követelések, a munkásosztály és a parasztság javát szolgáló követelések. Ezek a fő tételek később bele is kerültek az OSzDMP-nak a II. pártkongresszuson elfogadott programmjába. ' * Lenin a munkásosztály egységes harcos párt jának felépítését egy összorosz politikai lap megszervezésével kezdte. A Lenin által alapított lap, az Iszkra, a párt eszmei tömörítésének és a helyi szervezetek egységes pártba való szervezeti egyesítésének eszköze volt. A párt eszmei egyesítését a pártprogramm elfogadásával kellett megerősíteni. Ezért az Iszkra egyik legfontosabb feladata az OSzDMP programmjának kidolgozása volt. A programm elvi kérdéseinek az Iszkra hasábjain való nyílt megvitatása azt a hivatást töltötte be, hogy még jobban feltárja a forradalmi szociáldemokraták és az ökonomisták közötti nézeteltérések lényegét, segítségére legyen a forradalmi szociáldemokratáknak abban, hogy elhatárolják magukat az opportunistáktól, megteremtse az oroszországi szociáldemokrata párt igazi forradalmi programmja és taktikája kidolgozásának feltételeit. Az Iszkra szerkesztősége azt írta, hogy az elméleti és politikai kérdéseknek a lap hasábjain való megvitatása kapcsolatban lesz a pártprogramm kidolgozásával, hogy a szerkesztőség a közeljövőben közölni szándékozik a programmtervezetet és hogy ennek a megvitatása majd elegendő anyagot nyújt a pártprogramm elfogadására hivatott eljövendő pártkongresszus számára. Az OSzDMP programmtervezetének összeállítása már a lap megindulásának legelső napjaitól kezdve központi kérdéssé és heves harc tárgyává vált a szerkesztőség kebelében. V. I. Lenin, akit az »Iszkra« szerkesztésének gyakorlati munkája lefoglalt, azt javasolta, hogy a programmtervezet összeállítását bízzák G. V. Plehanovra. Plehanov elvállalta a progtammtervezet összeállítását, de csak 1901 októberében fogott hozzá ehhez a munkához. 1902 január elején a Plehanov által kidolgozott programmtervezet elkészült és ezt szétküldték az »Iszkra« szerkesztőség minden tagjának. 1902 január 21-én Münchenben az »Iszkra« szerkesztőségi tagjainak értekezletén vitatták meg első ízben a tervezetet. A müncheni értekezleten kitűnt, hogy komoly, elvi nézeteltérések vannak Lenin és Plehanov között a programm fő kérdéseiben. Lenin kijelentette, hogy a Plehanov által benyújtott tervezet nem kielégítő, és feltárta a tervezet nagy elméleti hibáit. A nézeteltérések elsősorban az ország gazdasági fejlődésének kérdéseire vonatkoztak. Plehanov tervezete elvontan jellemezte a kapitalizmust és kikerülte az orosz kapitalizmus kérdését. Leninnek az volt a véleménye, hogy mélyrehatóan és alaposan kell elemezni a kapitalista rendszert a maga egészében, s egyúttal fel kell tárni a kapitalizmus fejlődésének sajátosságait Oroszországban. Plehanov helytelenül világította meg a kapitalista nagyüzemi termelés fejlődését, és nem tárta fel, hogy ennek a folyamatnak a lényege a termelési eszközök és a tőke koncentrációja, mely a kistermelők tönkremenetelével, elnvomorodásával és kiszorításával jár együtt. Plehanov fejtegetéséből az derült ki, hogy maga a technika fejlődése fokozza a nagy vállalatok jelentőségét és csökkenti a kisüzemek számát, Lenin ezzel szemben hangsúlyozta, hogy »nem a technika tökéletesedése, hanem a magántulajdon sajátítja ki és verelendet (dönti nyomorba — Szerk.) a kistermelőt«.4 * Lenin, Művei, 6. köt. Bpest, 1953. 3—i. 1.