Századok – 1953

Tanulmányok - H. Haraszti Éva: Beszámoló a Magyar Történész Kongresszusról 463

itHÖNIKA 475 vonás a lengyel és magyar történelemben, a feudalizmus, a nemesi vezetéssel folyó nemzeti szabadságmozgalmak kérdéseiben. Révai József ezután összefoglalta az értekezleten elhangzott konkrét javaslatokat és a legközelebbi tennivalókat. Befejezésül a következőket mondotta : »Nem szabad a pusztába kiáltó szónak maradnia annak, ami a kongresszus plénumain és a mai értekezleten is elhangzott. Néma gyermeknek anyja sem érti szavát — mondja a magyar közmondás, és ha történészeink csupán maguk között tanácskoznak problémáikról, s a megvitatott kérdéseket és mindazt, amit a baráti országok történészeitől kaptunk, nem viszik ki a nép elé, akkor az egész édes-keveset ér. Azt hiszem, ez a kongresszus és ez a mai tanácskozás nemcsak tudományos lépést jelent előre, nemcsak a magyar történettudományt vitte és viszi előre, hanem nagy nevelőmunkát is végzett és fog végezni, hozzájárulva népeink és országaink barátságának, szoros együttműködésének elmélyítéséhez és megszilárdításához. Hozzájárul ahhoz, hogy felszámoljuk azt az elmaradást, amely a politikai, gazdasági és műszaki együttműködéshez képest az ideológiai együttműködés terén eddig fennállt«. Június 10-én d. u. 4 órakor a magyar történészkongresszus folytatta ülésszakát. Az ülésen megjelent a MDP politikai bizottságának több tagja, a kormány, a magyar tudományos élet számos kiváló képviselője, a budapesti szovjet jiagykövetség, valamint a többi baráti állam diplomáciai képviselői. Az elnöki székben Andics Erzsébet, Kossuthdíjas akadémikus, a Magyar Történelmi Társulat elnöke foglalt helyet, akinek megnyitó szavai után A. M. Pankratova tartott előadást »Az 1905—7. évi első orosz forradalom nemzetközi jelentősége« címmel. Pankratova akadémikus a marxista történelemelmélet és módszer alkotó felhasználásával, gazdag tényanyagon keresztül mutatta be az első orosz forradalom nemzetközi hatását.6 A. M. Pankratova nagy tetszéssel fogadott előadását Hanák Péternek, a történettudomány kandidátusának az 1905-ös orosz forradalom magyarországi hatásáról tartott előadása követte. Földessy Gyula Kossuth-díjas Ady és az 1905-ös forradalom kapcsolatáról korreferált, Mérey Klára, & Dunántúli Tudományos Intézet munkatársa az 1905-ös dunántúli arató- és cselédsztrájkokról számolt be. Este a margitszigeti nagyszállóban megbeszélést folytattak a népi demokratikus országok küldöttei a magyar történészek egy csoportjával a feudális viszonyok felbomlásáról, a kapitalista viszonyok kialakulásáról — gyarmati és félgyarmati viszonyok között. A résztvevők az idegen abszolutizmusnak a kapitalizmus feltételeinek kialakulására és csíráinak kibontakozására, ezzel párhuzamosan a nemzettéválásra gyakorolt hatásainak kérdését vitatták meg. Elsőnek II. Jabloúski professzor tájékoztatta az értekezletet a lengyel fejlődésről és rámutatott a három felosztás fejlődést gátló hatásaira, valamint arra, hogy a tőkés termelésre való áttérés az idegen elnyomóval szövetséges és benne védőt kereső nagybirtokon indult meg. Rávilágított az 1791. évi első agrárreform-kísérlet jelentőségére, valamint a varsói nagyhercegség létrejöttének szerepére a fejlődés előmozdításában. Elmondta, hogy a cári Oroszország területén nagyobb fejlődési lehetősége volt a kapitalizmusnak az orosz belső piac miatt. Galíciában II. József uralkodási idejének fellendülésétől eltekintve, állandó volt a hanyatlás, mind mezőgazdasági, mind ipari tekintetben, mert a Habsburgok ott is elfojtották a fejlődést. Utána J. Macek professzor ismertette a cseh fejlődést. Már a XVI. században volt szétszórtan, nagy mennyiségben manufaktúra Csehországban és Morvaországban. A fehérhegyi csata, majd a 30 éves háború visszavetette a megindult fejlődést, amely a XVII. század végén lendült neki újra. A XVIII. század elején voltak jobbágymanufaktúrák, zsidó és német tőkések ugyanakkor létesítettek polgári manufaktúrákat. A manufaktúra-fejlődést II. József reformjai segítették elő, amelyek az iparfejlődós és a belső piac kialakulásának szempontjából voltak jelentősek. A XVIII. század végén meg• Az előadást a Századok e számában közöljük.